A koronavírus miatt 2020 tavaszán bevezetett veszélyhelyzet Magyarország gazdaságát is igencsak felforgatta. Minden vállalat kénytelen volt felülvizsgálni a működését. A megoldások nagyon széles skálán mozogtak: a teljes leállástól a teljes vagy részleges otthoni munkavégzésen át a 'nem-változunk-semmit' típusúakig. A vállalatok többsége fenntartotta a működését, a különböző mértékű távoli munkavégzés biztosítása azonban komolyabb terhet rakott minden informatikai szervezetre.

Az országosan elrendelt veszélyhelyzet második felében a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) Digitális Transzformációs Munkacsoportja és az IFUA Horváth & Partners Kft. közösen felmérést végzett a hazai informatikai vezetők és a hazai informatikai szakemberek körében a koronavírus IT-szervezetekre gyakorolt hatásáról. A kérdőívre a legnagyobb hazai vállalatok, közöttük például az OTP, a MOL, az E.ON, a NISZ, az MVM, az NKM és a Magyar Posta informatikai vezetői és szakértői válaszoltak.

A felülnézet: így látják a vezetők

Előső körben a vezetői felmérés futott le, május elejéig. A kérdőíveket jellemzően olyan nagyvállalatok vezetői töltötték ki, ahol jelentős méretű belső informatika működik (a válaszadók harmada irányított 10 főnél kisebb informatikai osztályt). A felmérés teljes értékelését a VISZ Digitális Transzformációs Munkacsoportjának ülésén Tanács Zoltán, a munkacsoport alapító tagja mutatta be.

A vezetői felmérés egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a vállalatok döntő többsége (91 százalék) pár nap alatt, lényegében zökkenőmentesen állt át az otthoni munkavégzésre. Ennek során olyan digitális megoldásokat vezetett be néhány hét alatt, amelyekre korábban akár éveket is kellett volna várni. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a koronavírus-válság radikálisan felgyorsította a digitális transzformációt: megszüntette vagy szőnyeg alá söpörte az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos korábbi ellenérzéseket, és elsodorta a digitalizációt oly sokszor nehezítő szervezeti, emberi gátakat.

A cégek kétharmada már a vészhelyzet alatt elkezdte a felkészülést a koronaválság utáni időszak stratégiai kihívásaira: újratervezi üzleti modelljét, OPEX és CAPEX terveit, részben azért is, mert a cégek nagy része árbevételének csökkenésére számít 2020-ban. Az IT megnövekedett jelentőségét mutatja, hogy az informatikai költségvetések csökkenésére lényegesen kevesebben számítanak. Sőt a válaszadók 40 százaléka (!) mondta azt, hogy növelni fogják az IT kiadásokat. Ezt a trendet több nemzetközi kutatás is megerősíti (a Bitporton többek között itt, valamint itt olvashatnak a nemzetközi tapasztalatokról). 

Alulnézet: így látják a beosztottak

A vezetői vélemények után a VISZ az IT munkavállalók véleményére is kíváncsi volt, ez a kutatás májusban és júniusban zajlott. A kérdőívet közel 160-an töltötték ki. 45 százalékuk 1000+ fős nagyvállalatnál dolgozott, 34 százalékuk pedig 250 főnél kevesebbet foglalkoztató kkv-nál, így a kutatásból arra is lehett következtetni, hogy van-e szignifikáns eltérés az egyes vállalatméretek között a válságra adott reakciókban.

A válaszadók cégeinek jelentős részénél (79 százalék) szinte a teljes szervezet átállt a távoli munkavégzésre. Jelentős többségük (87 százalék) az átállást jól sikerültnek minősítette. Mindössze a válaszadók 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy náluk a távoli munkavégzést tiltották, pedig technikailag lehetséges lett volna. A felmérés alapján érzékelhető különbség van a kis- és a nagyvállalati működésben, jellemzően inkább az utóbbiak tették kötelezővé az otthoni munkavégzést.

Az átállás megítélésében is tetten érhető a vállalatmérettel összefüggő különbség, a nagyvállalatoknál dolgozók jellemzően sokkal jobbra értékelték a saját vállalatuk működésében bekövetkezett változásokat, mint a kisebb vállalatok alkalmazottai.

A vállaltok jelentős része fontosnak ítélte a rendszeres munkavállalói tájékoztatást is. Jellemzően hetente küldtek valamilyen közleményt a belső portálokra, e-mailben vagy akár szóbeli vezetői tájékoztatást adtak. A hosszú elzártság alatt a cégek többsége készített munkatársi hangulatfelmérést, hogy segítsék a vezetőket csapataikat összetartásában.

Kevés olyan vállalat volt, amely már korábban felkészült a tömeges "irodaelhagyásra", így a többségnél az átállás idejére kisebb-nagyobb mértékben túlterhelték az informatikai szervezeteket. A felmérés alapján látható, hogy ezt az extra terhelést jól bírták az IT-szervezetek, és a feladataikat megoldották. Ennek köszönhető, hogy a vállaltok többségénél (65 százalék) pozitív irányba mozdult el a belső IT-szervezet megítélése, és ez különösen tetten érhető a nagyvállalati szegmensben.

A jövőről is meglepően sokan (72 százalék) nyilatkoztak szabad szavas válaszban. A válaszadók közel fele várja, hogy nő az otthoni munkavégzés szerepe, jelentősége, és nem lesz visszarendeződés. Csökken az irodai munkavégzés jelentősége, előtérbe kerülnek a csoportmunka-termékek és módszerek, a digitális munkafolyamatok és a digitális hitelesítések.

Egy irányba mutatnak a számok

A két felmérés eredménye összecseng: mind a vezetők, mind a munkatársak pozitívan látják az informatikai szervezet jövőjét, ami arra utal, hogy az IT-szervezetek a válság nyerteseinek számítanak. Megmutatkozott, hogy ma már tényleg nélkülözhetetlenek az informatikai eszközök. Az extra rövid idő alatt kialakított újszerű megoldások (pár nap alatt bevezetett kollaborációs környezet, digitális aláírás, digitális munkafolyamatok stb.) pozitív fogadtatása miatt a legtöbb válaszadó az informatikai területtel való megelégedettség növekedéséről számolt be.

A koronavírus-válság sok áldozatot követelt emberéletben és gazdaságilag egyaránt. A válságot ugyanakkor törvényszerűen mindig fellendülés követi, és ebben a mostani fellendülésben az informatikai vezetők és informatikai szervezetek minden korábbinál aktívabban, a válságban megerősödve tudnak majd részt venni.

A szerző a VISZ digitális munkacsoportjának alapító tagja és jelenlegi vezetője.