A magyar gazdaságban jelentős szerepet játszó autóipari beszállítóknál, mint a Bosch vagy a Continental is megfigyelhető, hogy bevételeik egyre nagyobb része származik olyan termékekből, melyek már kapcsolódnak az autonóm járművekhez. A Bosch például a közelmúltban jelentette be, hogy 25 ezer informatikus vesz fel, ami a jelenlegi 70 ezer fős kutatás-fejlesztési létszámához viszonyítva igencsak nagy léptékű bővítés.

De szükség is van erre, mivel az önvezetés nem csak a hagyományos autógyártóktól, hanem a beszállítóiktól is új megközelítést igényel. Az automatizálás szinte minden alkatrészben megjelenik majd, még egy olyan viszonylag egyszerűben is, mint a gumiabroncs – írja a Bloomberg. Egy japán gumibaroncs-gyártó, a Dunlop márkát is birtokló Sumitomo például intelligens gumiabroncsot fejleszt, amely maga monitorozza például a levegőnyomását és a hőmérsékletét, és autonóm módon reagál az útviszonyokra és a jármű sebességére.

Minden alkatrészbe beköltözik az intelligencia

Az autók szinte minden hagyományos összetevője – fényszóró, szélvédő, ülés stb. – olyan irányba fejlődik, hogy képes legyen kiszolgálni az önvezetéssel változó igényeket. Bár a piac egyelőre még meg sem közelítette az érett fázisát, a legújabb technológiákra szakosodott BIS Research kutatócég szerint tíz év alatt az autonóm járművekhez kapcsolódó technológiák piacának mérete elérheti 57 milliárd dollárt.

Az elemzők szerint az önvezetéssel járó változások nagy kihívást jelentenek az autógyártóknak, de még inkább az alkatrész-beszállítóknak. Az önvezetés terjedésének lesznek vesztesei is, mivel bizonyos hagyományos alkatrészek jelenlegi formájukban fölöslegessé válnak. A gyártók ezért proaktívan lépnek, próbálnak olyan megoldásokkal előállni, ami igazodik az autonóm járművek igényeihez. A Bloomberg több példát hoz arra, hogy a nagy múltú TIER-1-es beszállítók hogyan próbálnak versenyben maradni.

A fényszórókat gyártó Koito Manufacturing (alapították 1912-ben) például olyan fejlesztésekbe fogott, amely újraértelmezi a fényszórók szerepét az autókon. 2025-ig tervezi piacra dobni azokat a fényszóróit, melyeket érzékelőkkel és mesterséges intelligenciával lát el. A jármű négy sarkán lévő lámpák nem csak a világításra és jelzésre szolgálnak, hanem információfeldolgozására és reagálására is. Például érzékelik, ha egy kereszteződés megvilágítása gyenge, és a jobb láthatóságért növelik a fényerőt vagy módosítják a fény irányát, jelzik a gyalogosok jelenlétét, és riasztást is tudnak adni fényekkel a közelében lévő járművek vezetőinek. A cég többek között a Toyotával, a Volkswagennel és a General Motorsszal is dolgozik.

Szintén nagy múltú cég az AGC (Asahi Glass Co., alapították 1907-ben), olyan szélvédőket fejleszt, amelyekbe láthatatlan 5G-s antennák biztosítják az autonóm járművek kommunikációját más járművekkel és az infrastruktúrával. A cég többek között a Toyotával és a Teslával is együttműködik.

De nem csak Japánban folytatnak innovatív fejlesztéseket a hagyományos beszállítók. A többek között autóüléseket is gyártó Lear Corporation (amely gyöngyösi kábelkorbács-üzemét tavaly zárta be) biometrikus érzékelőket szerel az autóülésekbe, amelyek a vezető állapotát monitorozzák, például a stresszhelyzetre való reagálását, a pulzusszámát, illetve például az izomtónus változásából detektálják, ha a vezető álmos. A mért adatokat nem csak lokálisan akarják alkalmazni, hanem például orvoshoz vagy családtagokhoz is lehetne továbbítani. Így megelőzhető lenne azoknak a baleseteknek egy része, ami az autó vezetőjének rosszulléte vagy elalvása miatt következnek be.

A Lear olyan vezérlőn is dolgozik, amivel az autóban utazók egyedi "mikroklímát" alakíthatnak ki az autó belsejében, például még a külső zajok erősségét is szabályozhatják a fejtámlákba épített zajszűrő segítségével.

Okosabb – drágább – jövedelmezőbb

Bár nem minden alkatrész-beszállítóra igaz, hogy lépéskényszerben van, ha meg akarják őrizni nyereségességüket, érdemes fejleszteniük. A technológiailag fejlettebb, nagyobb hozzáadott értéket tartalmazó alkatrészek ugyanis nagyobb nyereséghányaddal gyárthatók. Vannak olyan elemei egy autónak, amit lényegében újra fel kell találni – például a motoroknál vagy a sebességváltó technológiáknál már láthatók ilyen jelek. De mint a Sumitomo példája mutatja, még egy olyan alkatrészben is van komoly fejleszti potenciál, mint egy gumiabroncs.