Bár a DXC Technology mint cég alig több mint két és fél éve létezik, a CSC és a HPE IT-szolgáltatási részlegeinek fúziójával létrejött vegyesvállalat nagyjából 130 ezer alkalmazottat foglalkoztat és 20 milliárd dollár feletti árbevételt produkált tavaly. Ennek megfelelően szakértőkben sincs hiány náluk, akik egy tanulmányban igyekeznek megjósolni, merre tart majd a világ 2020-ban.
Ideje szintet lépni
A 2020 technology trends and the future of work elnevezésű anyag nevéhez hűen elsősorban az informatikai fejlődés munkahelyi hatásaira fókuszál. A cikk azzal a felütéssel indít, hogy az elmúlt 20 évben nem igazán tudott javulni az emberi munkavégzés hatékonysága. A termelékenység legutóbb akkor lépett lényeges szintet, amikor a munkahelyeken elterjedt az e-mail, illetve az internethez köthető szolgáltatások széles köre.
Most viszont ismét egy ugrásszerű javulás küszöbén állunk, legalábbis erre enged következtetni a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás széleskörű üzleti alkalmazása, a fejlett együttműködési megoldások és a világháló összeköttetésében dolgozó csapatok, illetve a technológiailag magasan képzett üzleti vezetők előretörése.
A DXC munkaerő-piaci előrejelzése szerint a vállalatokat továbbra is az foglalkoztatja, hogyan tudják a technológia segítségével elősegíteni az üzleti növekedést, miközben odafigyelnek az emberi munkaerő igényeire, elvárásaira is. Tanulmányok szerint az elkötelezett munkavállaló 44 százalékkal, az inspirált munkaerő pedig közel 125 százalékkal termelékenyebb, mint egy szimplán elégedett
Az előttünk álló évvel kapcsolatban az előrejelzés a következő öt fő területet emeli ki.
Szakmai forradalom
2020-ban a szakmai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek egyszerre nehézségként és előrelépésként élhetik meg a mesterséges intelligencia adaptálását. A vezetők új feladatot kapnak: az MI-asszisztensek és az emberek közti ideális kommunikáció kialakítását.
A mesterséges intelligencia bevezetése demokratizálja az érintett szolgáltatásokat azzal, hogy a felhasználók széles körének válnak elérhetővé személyre szabott szolgáltatások alacsony költségű intelligens asszisztensek révén. Ilyesmire példa a gombnyomásra pert indító robot ügyvéd. De az MI segít menedzselni a túlcsorduló információfolyamokat és csökkenteni az emberi eredetű hibákat is.
Ahogy ezek a döntéstámogató rendszerek egyre kifinomultabbá válnak, a szakemberek egyre jobban támaszkodnak rájuk és idővel nem tudják majd átadni ezeket a készségeket másoknak. A vállalatoknak így el kell dönteniük, milyen kompromisszumot vállalnak a gépi asszisztensek használata és a készségek lehetséges elvesztése között.
Gépekre tervezett szolgáltatások
A rendszerek tervezési fókusza a gépek felé tolódik párhuzamosan azzal, ahogy a folyamatok egyre inkább az adatokra irányulnak. Ennek következményeként új architektúrák születnek, a vállalatok pedig nagyobb figyelmet fordítanak informatikai rendszereik modernizálására.
Az adatfeldolgozó architektúrák folyamatosan frissülnek új M2M-képességekkel, az elemzések pedig a hálózat végpontjaiig terjednek - ahol az adatok találhatók - és alacsonyabb késleltetési idővel operálnak, így jobb és gyorsabb döntéseket tesznek lehetővé alacsonyabb költségek mellett.
Ezek a jobb és gyorsabb eredmények például a közlekedésben lesznek tapasztalhatók, kezdve az okosparkolóóráktól, az okos közlekedési jeleken át az okos forgalomáramlásig és végül az autonóm autókig és az okosvárosokig, amelyek végpontjait nem kell majd távoli adatközpontokhoz kapcsolni. A trend létezését és erősödését mutatja a Toyota most bejelentett új projektje, amelynek keretében egy teljes várost építenek ki fejlesztési tesztkörnyezetként.
Még értékesebb adatok
Az információk megosztás idén teljesedik ki igazán, amikor a vállalatok ökoszisztémákban gyűjtik össze az adataikat az üzleti céljaik elérése érdekében. Ilyenre példa az autonóm vezetési szenzoradatok több autógyártó közötti megosztása a további fejlesztések támogatására, vagy az a PSD2 bevezetésének köszönhető lehetőség, hogy az ügyfelek kérésére azok pénzügyi adatait más alternatív szolgáltatókkal is meg kell osztaniuk a bankoknak.
Ugyanakkor ezen ökoszisztémák működéséhez bizalmi mechanizmusokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az egyének biztonságosan oszthassák meg az adataikat, a vállalatok pedig jogszerűen használhassák fel azokat.
A megfelelő jóváhagyásoknak és a technológiai komponenseknek (AI, IoT, megosztott könyvelési technológia) köszönhetően a gyártók, szolgáltatók és fogyasztók szívesebben fogják megosztani adataikat, az adatökoszisztémák pedig gyors növekedésnek indulnak. A vállalatvezetők a jövőben az ilyen ökoszisztéma központú üzleti modelleket és kereskedelmi partnereket fogják keresni, akiknek a megfelelő adatmegosztás alapvető fontosságú.
Szólózás helyett csapatmunka
A cikk szerint a vállalatok már felismerték, hogy az üzleti sikerekhez nem elég egyszerűen felgyorsulni vagy több megbeszélést tartani. A cégek sikere a hatékony csapatmunkában rejlik, és azok a csapatok hatékonyak, amelyeket engednek döntéseket hozni, értik a feladatukat és a határaikat, és megbíznak bennük. Az igazán jól teljesítő csapatok megosztják a tudásukat más csapatokkal és nyomon követik, ki és hogyan vett részt a döntési folyamatban.
A hagyományos, silókra épülő piramisszerű szervezeti modellel szemben teret nyer a rugalmas szervezeti struktúra. Egy dinamikus és összetett üzleti környezet kialakításához egymással együttműködő csapatokra van szükség sokféle tevékenységbe bevonható, "multidimenziós" munkavállalókkal, szemben a silókban dolgozó egyéni "hősökkel".
A vállalatok az egyes dolgozók helyett a csapatok hatékonnyá tételére helyezik a fókuszt. A csúcsteljesítményt nyújtó egyének (ún. 10x Individuals) helyét az igazán jól összehangolt csapatok (ún. 20x Teams) veszik át. Ezt az átállást jelzi az együttműködési környezetek elterjedése is, mint a Slack vagy a Microsoft Teams. Emellett a csapattagok egyszerre rendelkeznek üzleti és technológiai tudással, napi szinten képzik magukat és olyan optimalizálásokat végeznek, amelyek egy kevésbé szoros együttműködésben nem lehetséges.
Új szemlélet
A DXC előrejelzése szerint 2020-ban élre törnek a technológiai fókusszal rendelkező üzleti vezetők, akik a vállalat hatékonyságát, agilitását és innovatív erejét előmozdító technológiákban látják a siker kulcsát. Ezek a technológiai evangelisták C-szintű vezetői pozíciókban tervezik meg a vállalat digitális stratégiáját, és olyan témák foglalkoztatják őket, mint az okostermékek, fúziók, akvizíciók, szellemi tulajdon fejlesztése és a tanulás.
A technológiai vezetők egy teljesen új szemléletet képviselnek, feladatuk nem csupán az IT működtetése, hanem az új készségek és a céges kultúra fejlesztése. A csapatokhoz hasonlóan ők is kettős, üzleti-technológiai szemszögből vizsgálódnak. Ezek a vezetők várhatóan nagyobb üzleti eredményeket érnek el és fellendítik a vállalatok digitális átalakulását.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak