Autonóm járművek az utcákon, intelligens otthonok, a legújabb robotikai és mobilitási technológiák is belekerülnek majd abba a 175 hektáros okosvárosba, amit a Toyota tervez felépíteni a Fuji-hegy lábánál található telephelyén. Mint a Toyota közleménye fogalmaz, a kísérleti település egy élő laboratórium, ahol egy teljes konnektivitási ökoszisztémát szeretnének felépíteni. A város minden energiaeszükségletét hidrogéncellákkal kívánják biztosítani. Maguk az épületek a japán építészeti hagyományok nyomán részben fából készülnek majd, energiaellátásukat pedig a hidrogéncelák mellett napelemes rendszerekkel biztosítják.
Kutatás valós körülmények között
A városba a Toyota nyugdíjasok mellett saját és a projektbe beszálló partnerei teljes munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottait, főleg kutatókat szeretne költöztetni, akik így lehetőséget kapnak arra, hogy valós környezetben fejlesszék az intelligens városok összetevőit az autonóm megoldásoktól a különféle mesterséges intelligencia megoldásokig.
Bár az építkezés csak 2021-ben kezdődik, az alapkoncepciót már kidolgozták. A településen három különféle úttípus lesz. Külön utakat alakítanak ki gyorsabb járműveknek (pl. autók), valamint lassabb járműveknek (kerékpárok, rollerek stb.) és gyalogosok vegyes használatára. A harmadik típus egy parkszerű sétány, ahol csak gyalogosan lehet közlekedni. A három utcatípus, valamint az utakat övező épületek szerves szövetté állnak össze – erre utal a város munkaneve: Woven City. Ez a Toyota elképzelései szerint jó lehetőséget ad az autonómia különböző formáinak a tesztelésére.
A városban minden szinten érvényesül majd a konnektivitás: például szenzorokkal kapcsolja össze a folyamatos kommunikációhoz az ott élő embereket, épületeket, eszközöket, járműveket és szolgáltatásokat. A házakat mesterséges intelligencia vezérli majd, szenzorok figyelnek a hőmérséklettől a hűtő működésén át az ott élők egészségi állapotáig mindent. A mindennapi életet robotok segítik, a város területén elektromos hajtású önvezető járművel szállítják az ott élőket.
A projekt legérzékenyebb pontja a lakosok kiválasztása lesz. Egy ilyen környezet ugyanis ezerféle adatvédelmi aggályt vet fel. A majdani lakosok ugyanis lényegében egy laboratóriumba költöznek, így nagy valószínűséggel titoktartást kell vállalniuk, és le is kell mondaniuk bizonyos magánélethez kapcsolódó jogaikról. Cserébe Woven City lakói – első körben mintegy kétezer ember – megtapasztalhatják, hogyan is működik a Toyota utópiája. (Az adatvédelem várhatóan nehéz dió lesz, emiatt bukdácsol például a Google okosváros-kísérlete, a torontói Sidewal Lab projekt is.)
A városban fontos szerepet kap az e-Palette. Az elektromos hajtású önvezető koncepciójárművet a Toyota tavaly mutatta be a CES-en azzal a szoftverréteggel, az MSPF-fel (Mobility Services Platform) együtt, amely már egy olyan világot tükröz, ahol senki sem rendelkezik saját autóval, hanem csak valamilyen mobilitási megosztó szolgáltatást használ. Ez nem egy sokadik autonóm koncepcióautó, a Toyota ugyanis magának a járműnek a funkcióját is alapjaiban gondolta újra: egyszerre használható tömegközlekedésben, csomagszállításra, de akár ideiglenes szálláshelyként vagy irodaként, orvosi rendelőként is. Ezeket a funkciókat szintén élesben fogják kipróbálni Woven Cityben.
Egyedül nem megy...
Ahogy az e-Palette ökoszisztémájának felépítéséhez, úgy a Woven Cityhez is partnerek csatlakozását várja a Toyota. Az e-Palette esetében például az Amazon és a Pizza Hut az e-kereskedelmi, az Uber és a Didi Chuxing pedig az autómegosztási tapasztalatával járul hozzá a platform fejlesztéséhez.
Az építkezések a tervek szerint 2021-ben kezdődnek. A Toyota a város tervezésével a dán BIG (Bjarke Ingels Group) építészirodát bízta meg, amely részt vett az alakoncepció kidolgozásában is. A Toyotának nem véletlenül esett a választása az extravagáns épületeiről ismert Bjarke Ingels irodájára. A BIG projektjeiben fontos szerepet kap a városi élet fenntarthatósága. Terveztek például egy olyan árvízvédelmi vonalat Dél-Manhattan köré, amely egyben a helyi kereskedelmi, rekreációs és kulturális tevékenységeknek is helyet biztosít. Szintén nagy feltűnést keltett az a koppenhágai szemétégetőjük, amely egyben többfunkciós, többek között mesterséges sípályát tartalmazó szabadidős központ. Szintén ők tervezték a 2017-ben átadott Lego-házat a dániai Billundban és a Mountain View-i Google-központot. Az tervezőiroda alapítója és kreatív vezetője, Ingels maga is nagy lehetőséget lát a projektben, mint mondta, a Toyota ökoszisztémája számukra is segít a várostervezés új lehetőségeinek feltárásában.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak