Mozgalom indult némi (sok) Microsoft-támogatással, hogy a fenntarthatóságot már a szoftverek kódjában is érvényesítsék a fejlesztők.

Készítsünk hatékonyabb szoftvereket – sommázta egy hozzászóló az Y Combinator hírmegosztó fórumán a véleményét arról a hivatalosan is elstartolt mozgalomról, amely a fenntartható szoftverfejlesztést tűzte zászlajára. A hozzászóló szerint minden értelmes fejlesztőnek erre kellene törekednie, és minden megoldódna. Ha egy szoftver hatékonyabban használja a hálózatot, a processzort, olcsóbb lesz a futtatása. Amikor telepítek egy rendszert, azt szeretném, ha öt szerveren futna és nem ötvenen, írja hozzászólásában. És nem azért, mert zöld, ha öt szerveren fut, hanem mert olcsóbb. És ha véletlenül ez még zöld is, az a bónusz.

A zöld szoftver nyolc alapelve

A fenntartható szoftverfejlesztés jól hangzik, de a a gyakorlatba átültetni azért nem olyan egyszerű. Ezt tükrözi a Principles.green oldala is, amely ugyan csak nyolc alapelvet fogalmaztak meg, de ha összevetjük az oldal bonyolultságát az agilis szemlélet alapkövének tartott Agilis Kiáltvány 12 pontját közlő Agilemanifesto.org-gal, egyből szembeötlő a különbség. Az Principles.green például mindjárt kivesézi külön három architektúrára (Web-Queue-Worker, N-tier, microservice), hogy azokon belül hogyan is kell-lehet értelmezni az alapelveket. Ha nagyon sarkítunk, akkor ehhez képest az Agilis Kiáltvány tételei szinte önmagukért beszélnek (nem!, azért is könyvtárnyi a szakirodalma).

A mozgalom egyébként egyelőre szorosan kapcsolódik a Microsofthoz, amely az utóbbi években különösen nagy hangsúlyt fektet zöld arcának megmutatására: egy a vállalatnál környezetvédelmi területen dolgozó brit szoftvermérnök, Asim Hussain indította, és a Principles.green dokumentumai a Microsoft oldalán szintén elérhetők. Hussain emellett gründolt egy alapítványt is, a Green Software Foundationt (egyelőre ott is erős a redmondi túlsúly).

És hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni?

1. A szén-dioxidot: azaz a karbonkibocsátás csökkentése szempontjából is hatékony alkalmazásokat kell készíteni.

2. A villamosenergiát: azaz energiatakarékos alkalmazásokat kell fejleszteni (jelenleg a légkörbe bocsátott szén-dioxid 49 százaléka a fosszilis üzemanyaggal fűtött villamoserőművekből származik, írja az oldal).

3. A villamosenergia előállításának emissziós hatását: olyan energiát kell használni, aminek az előállítása a legkisebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

4. A megtestesült vagy beágyazott szén-dioxid mennyiségét: azaz a hardver előállításával és a majdani hulladékának az eltüntetésével járó CO2-kibocsátást, ami például úgy csökkenthető, ha olyan szoftvereket fejlesztünk, ami adott hardveren nem négy évig, hanem 6-8 évig is el tud futni. (Lásd a Windows 11 esetét, ha esetleg kételyeid lennének a Microsoft rövid távú célját illetően.)

5. Az energiaarányosságot: azaz törekedni kell a hardver energiahatékonyságának maximalizálására. Olyan szoftverrendszereket kell használni, melyeket futtatva a számítógép által felhasznált energia jelentős aránya fordítódik hasznos munkára.

6. A hálózatépítési elveket: olyan hálózatot kell építeni, amely rövidíti az adatutakat, és eleve csökkenteni kell a hálózaton továbbítandó adatmennyiséget.

7. Az igény alakítását: ún. karbon-tudatos alkalmazásokat kell építeni. Ezeket úgy kell elképzelni, mint egyes háztartási gépeknél vagy az autóknál az "eco" üzemmódot, amikor bizonyos élményelemek áldozatul esnek a környezettudatosságnak (pl. gyengébb videó- vagy hangminőség egy videókonferencia-rendszerben).

8. A mérést és folyamatos optimalizálást: mivel nagyon sok elemet kell optimalizálni, a fenntarthatóság nem egy határozott akcióval elérhető állapot, hanem folytonos tevékenység. A hatást pedig rendszeres visszaméréssel lehet ellenőrizni.

Az ezredforduló óta terítéken van

Bármennyire is meglepő, a zöld szoftverfejlesztés gondolata már több mint húsz éve bekerült a köztudatba. Kezdetben főleg a társadalmi felelősségvállalási programok kapcsán beszéltek róla, ennek megfelelően technológiai hatása csekély volt. Inkább arra adott alkalmat, hogy emlegetésével az adott vállalat a szebbik arcát mutassa a világnak.

2004-ben az Európai Bizottság egyik háttérintézményében azonban készítettek egy átfogó tanulmányt (PDF), amely már akkor azt hangsúlyozta: oda kellene figyelni, hogyan hat a fenntarthatóságra az IKT szektor fejlődése. "Az IKT technológiák mély hatást gyakorolnak a társadalomra, előállításuknak és használatuknak is jelentősek a következményei a gazdasági, társadalmi és környezeti változásokra. Még mindig vita tárgya, hogy az IKT technológiák milyen mértékben befolyásolják a gazdaságban a környezeti fenntarthatóságra tett erőfeszítéseket. Egyre több a bizonyíték azonban arra, hogy jelentős lehetőségek és veszélyek rejlenek benne" – olvasható a közel 70 oldalas tanulmány vezetői összefoglalójában.

A tanulmány 2020-ig próbálja előrejelezni a hatást. A kutatók által alkalmazott modell akkor még meglehetősen optimista volt: például az IKT szektor fejlődése várakozásaik szerint csökkentette volna az összes energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ellenben a nem újrahasznosítható hulladékok mennyiségének növekedésével számoltak. Emellett megemlítették, hogy a pozitívumokat csökkentheti az új technológiák teremtette kereslet is.

Mint láthatjuk, ma már az IKT felzárkózott a legenergiaigényesebb iparágakhoz. A bitcoin-ökoszisztéma országnyi energiát kíván, az egyre gyarapodó adatközpontok üzemeltetése Kínában energiaéhséget és a szénalapú erőművek termelésének a felpörgetését hozta. De ezek csak a látványos példák. Világszerte kisebb-nagyobb mértékben minden régiónak, országnak szembe kell néznie a fenntarthatóság problémájával.

A megoldás még messze, de már az alapelvek meghatározása is fontos lépés, hiszen elindít egy olyan vitát, amely jobb és hatékonyabb megoldásokat hozhat az egyre jobban digitalizálódó gazdaságok fenntarthatóságának javításához.

Cloud & big data

A vártnál lassabban másznak ki a gödörből az okostelefonok

Az IDC jelentősen visszavett idei forgalomra vonatkozó jóslatából. Az ok a sokszor emlegetett alkatrészhiány és a globális logisztikai kihívások.
 
Hirdetés

Viszlát, nyolcórás munkarend!

A járvány miatti kényszerű lezárások új alapokra helyezték a munka világát is, ami már nem lesz olyan, mint azelőtt.

A cloud computing fontos ígérete, hogy pontosan tervezhetővé teszi az IT költségeit. Akkor miért nem annyi hónap végén a számla, amennyit beterveztünk?

a melléklet támogatója az Invitech

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.