A The New York Times szeptember elején közölt érdekes adatokat a bitcoinbányászathoz kapcsolódó globális energiafogyasztásról. Ezt természetesen nagyon nehéz dolog lenne egész pontosan megmérni, de az elemzők összegyűjtöttek néhány olyan jellemző értéket és becslést, amely segíthet összefüggésbe helyezni az ökoszisztéma egyre látványosabb energiaigényét.

A jelentés alapján a kriptovaluta éves szinten már legalább 91 terawattórás fogyasztásért felelős, ami nagyjából megegyezik a Cambridge-i Egyetem által működtetett CBECI.org oldalon éppen szereplő, 96 TWh körüli középértékkel. Érdekes egyébként, hogy a mozgóátlagokkal számolt éves fogyasztás ennél már sokkal magasabb is volt, de a kínai bitcoinfarmok szétcsákányozása erre is érezhető hatással volt.

A 91 terawattóra még így is meghaladja Finnország éves energiafogyasztását, és a világ teljes áramfelhasználásának majdnem 0,5 százalékát adja, ami így is a tízszerese az öt évvel ezelőtti szintnek. A bitcoin nagyjából 50 ezer dolláros árfolyama egyébként az elmúlt év során az ötszörösére nőtt, 2016-ban pedig még csak 500 dollár körül járt, így nem vállal nagy kockázatot, aki a fogyasztás további emelkedésére számít.

Bányászfarmok lettek az asztali PC-kből

A NYT összeállítása más párhuzamokat is közöl, hogy érzékeltesse a kriptovaluta növekvő étvágyát. A bitcoin aktuális fogyasztása nem csak Washington államénak feleltethető meg, de már hétszer magasabb, mint amennyit a Google használ teljes nemzetközi működése során, és több mint harmada annak, amennyit az amerikaiak minden évben felhasználnak az otthoni légkondicionáláshoz.

Miközben 10 évvel ezelőtt még sima asztali számítógépeken folyt a bitcoinbányászat, ma már az a helyzet, hogy egyetlen bitcoin elállításához egy átlagos amerikai háztartás 13 évnyi fogyasztásának megfelelő energiára van szükség, vagyis a bányászat már egy teljesen más súlycsoportba került.

Mivel a kriptovaluták bányászata nem csak energiaigényes dolog, de jelentős részében a Távol-Keleten, szénerőművek által előállított árammal zajlik, a bitcoin-ökoszisztéma környezeti hatásai is számottevők: májusban Digicomist Bitcoin Energy Consumption Indexe ebben a pillanatban évi 75 megatonnás széndioxid-kibocsátást és több mint 8 kilotonna elektronikai hulladékot köt közvetlenül a kriptopénzhez.

A riport arra is kitér, hogy az eszközkezelők egy része ma már valamelyest megpróbálja egyensúlyba hozni a kriptovaluta lehetséges negatív környezeti és társadalmi hatásait azzal a profittal, amelyre a befektetők számíthatnak, ha bitcoinra váltják a pénzüket. Hogy ez az egyensúly pontosan mit jelent, azt ugyanolyan nehéz meghatározni, mint a bitcoin hálózatának energiaigényét, de annyi biztos, hogy az iráni kormánytól az amerikai központi bank vezetőjén át Bill Gatesig már rengetegen kifogásolják azt a környezeti vagy infrastrukturális terhelést, ami a rendszer működtetésével jár.