A Microsoft hivatalos blogján számolt be azokról a terveiről, amelyek értelmében a vállalat megduplázza erőfeszítéseit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és a következő 11 évben 75 százalékkal csökkenti az emissziót a jelenlegi szinthez képest. A Microsoft alelnöke, Brad Smith a bejegyzésben "tech first" szemléletű erőfeszítésekről beszél a fenntarthatósággal kapcsolatban, amelyben az olyan új technológiák is szerepet játszanak, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.

Bár ezek a hívószavak akkor is szerepelnének a bejelentésben, ha az egy új kávéfőző üzembe állításáról szólna a redmondi Microsoft-kampuszon, ebben az esetben hasznát veszik majd a modern digitális technológiának. A szennyezés csökkentése és a takarékosabb működés érdekében egy olyan "adatvezérelt" cloud kezdeményezésre építenek, amely az IoT eszközöket, a blokkláncot vagy a teljesítményt monitorozó és a hardverek cseréjét vagy újrahasznosítását irányító MI-rendszereket is magában foglalja.

A nagy online vállalatok élen járnak a zöldülésben

A Microsoft adatközpontjairól szólva, a társaság 2016-ban 2018 végi határidővel tűzte ki a megújuló energiaforrások 50 százalékos részesedésének elérését. Ez a vállalat összes létesítményét tekintve már a céldátum előtt összejött, így 2019 végéig a 60 százalékot is megpróbálják elérni. Innentől viszont belassul a dolog, a 70 százalékos arányt jelenleg 2023-ra tartják megvalósíthatónak. Ezzel párhuzamosan a Microsoft egy olyan programot is tervez, egyelőre 2030-as kifutással, amely a szerényebb vízkészletekkel rendelkező régiókban visszapótolná a szerverfarmok által felhasznált erőforrásokat.

Összehasonlításképpen, az Apple és a Google már bejelentette, hogy működéséhez 100 százalékban megújuló energiaforrásokat használ (legalábbis az áramtermelés tekintetében), az Amazon pedig tavaly januárban közölte, hogy adatközpontjaiban elérte az 50 százalékot a felhasznált megújulók aránya. A Google egyébként globálisan a zöld energia legnagyobb vásárlója, tavaly ilyenkor is már több mint 3 gigawattos teljesítményről szóló szerződésekkel rendelkezett. Egy másik hatalmas adatközpont-üzemeltető, a Facebook a maga részéről tavaly nyáron tett olyan vállalást, hogy 2020-ra 75 százalékkal csökkenti a cég karbonlábnyomát, és addigra a szervereket is teljes egészében zöld energiával látja el.

Az adatközpontok helyzete azért különösen érdekes, mert az előrejelzések szerint néhány éven belül ez a terület lesz az egyik legnagyobb szennyező, hacsak nem sikerül a megfelelő tempóban fejleszteni a megújuló energia arányát. Egy 2017-ben publikált kutatás még arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra a szennyezés 3,5 százalékát, 2030-ra pedig már 14 százalékát az adatközpontok termelik közvetlen vagy közvetett módon.

Több mesterséges intelligencia, kevesebb szén-dioxid

Eközben a Huawei kutatói úgy látják, hogy már 2025-re a világ villamosenergia-fogyasztásának ötöde a szerverek üzemeltetéséhez kapcsolódik majd – a szerverek karbonemissziós rátája ehhez képest 5,5 százalékos lenne, ami így is elég magas ahhoz, hogy fejlesztésekre ösztönözze a szabályozók és a közvélemény előtt is megfelelni igyekvő piaci szereplőket. Az összes energiafelhasználást tekintve a szerverfarmok 2015-ben még 1 százaléknál is kisebb részesedéssel bírtak, ami 2025-re közel 5 százalékosra növekedhet.

Visszatérve a Microsofthoz, a vállalat a brit PwC-vel készített jelentése szerint a mesterséges intelligencia adaptációjának nem csak gazdasági, de pozitív környezeti hatásai is vannak. Ez azt jelenti, hogy 2030-ig a világgazdaság 4,4 százalékos (5200 milliárd dolláros) többletre számíthat az MI-technológiák bevezetése nyomán, mint amit nélkülük elérhetne, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása ezzel párhuzamosan 4 százalékkal csökkenhet – ez 2,4 gigatonnával kevesebb szén-dioxidnak felelne meg.