Továbbra is programszerűen zöldül a vállalat: egyre több megújulót használ egyre takarékosabban, sőt még a felhasznált vizet is igyekszik visszapótolni.
Hirdetés
 

A Microsoft hivatalos blogján számolt be azokról a terveiről, amelyek értelmében a vállalat megduplázza erőfeszítéseit a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, és a következő 11 évben 75 százalékkal csökkenti az emissziót a jelenlegi szinthez képest. A Microsoft alelnöke, Brad Smith a bejegyzésben "tech first" szemléletű erőfeszítésekről beszél a fenntarthatósággal kapcsolatban, amelyben az olyan új technológiák is szerepet játszanak, mint a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás.

Bár ezek a hívószavak akkor is szerepelnének a bejelentésben, ha az egy új kávéfőző üzembe állításáról szólna a redmondi Microsoft-kampuszon, ebben az esetben hasznát veszik majd a modern digitális technológiának. A szennyezés csökkentése és a takarékosabb működés érdekében egy olyan "adatvezérelt" cloud kezdeményezésre építenek, amely az IoT eszközöket, a blokkláncot vagy a teljesítményt monitorozó és a hardverek cseréjét vagy újrahasznosítását irányító MI-rendszereket is magában foglalja.

A nagy online vállalatok élen járnak a zöldülésben

A Microsoft adatközpontjairól szólva, a társaság 2016-ban 2018 végi határidővel tűzte ki a megújuló energiaforrások 50 százalékos részesedésének elérését. Ez a vállalat összes létesítményét tekintve már a céldátum előtt összejött, így 2019 végéig a 60 százalékot is megpróbálják elérni. Innentől viszont belassul a dolog, a 70 százalékos arányt jelenleg 2023-ra tartják megvalósíthatónak. Ezzel párhuzamosan a Microsoft egy olyan programot is tervez, egyelőre 2030-as kifutással, amely a szerényebb vízkészletekkel rendelkező régiókban visszapótolná a szerverfarmok által felhasznált erőforrásokat.

Összehasonlításképpen, az Apple és a Google már bejelentette, hogy működéséhez 100 százalékban megújuló energiaforrásokat használ (legalábbis az áramtermelés tekintetében), az Amazon pedig tavaly januárban közölte, hogy adatközpontjaiban elérte az 50 százalékot a felhasznált megújulók aránya. A Google egyébként globálisan a zöld energia legnagyobb vásárlója, tavaly ilyenkor is már több mint 3 gigawattos teljesítményről szóló szerződésekkel rendelkezett. Egy másik hatalmas adatközpont-üzemeltető, a Facebook a maga részéről tavaly nyáron tett olyan vállalást, hogy 2020-ra 75 százalékkal csökkenti a cég karbonlábnyomát, és addigra a szervereket is teljes egészében zöld energiával látja el.

Az adatközpontok helyzete azért különösen érdekes, mert az előrejelzések szerint néhány éven belül ez a terület lesz az egyik legnagyobb szennyező, hacsak nem sikerül a megfelelő tempóban fejleszteni a megújuló energia arányát. Egy 2017-ben publikált kutatás még arra figyelmeztetett, hogy 2020-ra a szennyezés 3,5 százalékát, 2030-ra pedig már 14 százalékát az adatközpontok termelik közvetlen vagy közvetett módon.

Több mesterséges intelligencia, kevesebb szén-dioxid

Eközben a Huawei kutatói úgy látják, hogy már 2025-re a világ villamosenergia-fogyasztásának ötöde a szerverek üzemeltetéséhez kapcsolódik majd – a szerverek karbonemissziós rátája ehhez képest 5,5 százalékos lenne, ami így is elég magas ahhoz, hogy fejlesztésekre ösztönözze a szabályozók és a közvélemény előtt is megfelelni igyekvő piaci szereplőket. Az összes energiafelhasználást tekintve a szerverfarmok 2015-ben még 1 százaléknál is kisebb részesedéssel bírtak, ami 2025-re közel 5 százalékosra növekedhet.

Visszatérve a Microsofthoz, a vállalat a brit PwC-vel készített jelentése szerint a mesterséges intelligencia adaptációjának nem csak gazdasági, de pozitív környezeti hatásai is vannak. Ez azt jelenti, hogy 2030-ig a világgazdaság 4,4 százalékos (5200 milliárd dolláros) többletre számíthat az MI-technológiák bevezetése nyomán, mint amit nélkülük elérhetne, miközben az üvegházhatású gázok kibocsátása ezzel párhuzamosan 4 százalékkal csökkenhet – ez 2,4 gigatonnával kevesebb szén-dioxidnak felelne meg.

Cloud & big data

CIO Podcast #59: A megoldásszállítók is készülnek a NIS2-re

Egyrészt őket is érinti az Európai Unó új kiberbiztonsági direktívája, másrészt igyekeznek segíteni a felkészülésben ügyfeleiknek. A főbb lépésekről és a nehézségekről is beszélgettünk az Invitech szakértőivel.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.