De ha jót lépünk, heti 12 óra munkával is megkereshetjük a napi betevőt. Ezt Jack Ma mondta Sanghajban a Mesterséges Intelligencia Világkonferencián.

Előbb-utóbb megoldja a Jack Ma által is kedvelt hatalmas munkaterhelést a mesterséges intelligencia. Ehhez azonban alapjaiban kell újragondolnunk az oktatást. Többek között ez volt a témája annak a beszélgetésnek, amit az Alibaba alapítója Elon Muskkal folytatott a sanghaji World Artificial Intelligence konferencián. Jack Ma szerint ha jól alkalmazzuk a mesterséges intelligenciát, akkor az embereknek hetente csak 12 órát, mondjuk három nap négy órát kell dolgozniuk.

Az Alibaba-alapító régóta hangoztatja, hogy a mesterséges intelligencia a gyártósoron dolgozóktól a menedzserekig szinte mindenkit képes helyettesíteni. Korábban azonban általában nem foglalkozott azzal, hogy akkor ki fog dolgozni, illetve mi lesz azokkal, akiknek a munkája fölöslegessé vált. Most azonban erre is kitért.

A kevés munka nem jön magától

A mesterséges intelligencia a kínai üzletember szerint olyan hatással lesz az emberek életére, mint a villamos energia – írja a Bloomberg a beszélgetésről készített összefoglalójában. Ahogy a villamos energia lehetővé teszi, hogy több időt fordítsunk kikapcsolódásra, és hogy együtt legyünk barátainkkal, ugyanilyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának is.

Ehhez azonban alapjaiban át kell alakítani az oktatási rendszert, hogy a következő generáció képes legyen beilleszkedni ebbe az MI meghatározta világba. Anélkül ugyanis nem valósulhat meg a 3×4 órás munkahét sem. Sőt Jack Ma azt is a kijelentést is megkockáztatta, hogy ha nem sikerül korszerűsíteni az oktatási rendszert – amely elsősorban a kormányok felelőssége –, akkor mindannyian bajba kerülhetünk.

A jelenlegi oktatási rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy az ipari korszak terméke, és nem számol azzal a korszakkal, amiben a gépek már meghaladják az emberi képességeket bizonyos területeken, például az információtárolásban (emlékezet) és az ismétlődő munkafázisokban. Ezért kellene az oktatási rendszert mindenekelőtt az emberi kreativitás fejlesztésére optimalizálni.

Ne féltsük a munkánkat!

Ha ez megvalósul, akkor a mesterséges intelligencia valójában nem jelent veszélyt az ember munkájára. A számítógépekben csak csipek vannak, míg az embernek szíve. És ez a szív a bölcsesség forrása – fogalmazott Ma.

Elon Musk a beszélgetésben lelkesen szekundált az Alibaba alapítójának, és persze felhozta a Neuralink-projektet, amely megpróbálja összekapcsolni az emberi agyat a mesterséges intelligenciával. Musk szerint a Neuralink az oktatást is forradalmasíthatja: mint a Mátrix című filmben, bármilyen információt, tudást fel lehet majd tölteni az emberek agyába – vizionált egyet a Tesla-vezér.

 
MIT: Munkaterhelés alakulása a 13. századtól
Infogram


Megjegyzendő, hogy kutatók kimutatták: a technológiai fejlődés egyáltalán nem csökkentette az emberek munkaterhelését. A kapitalizmus egyik hamis mítosza, hogy a nyolcórás munkaidő bevezetésével radikálisan csökkent az emberek munkára fordított ideje – állítják az MIT (Massachusetts Institute of Technology) kutatói. Amikor azonban adatok alapján összehasonlították például a középkor alapvetően paraszti társdalmai és a jelenkor munkaterhelését, kiderült, hogy voltak időszakok, amikor az emberek alig dolgoztak többet évi 1400 óránál. Ez ugyan még a középkorban is extrémen alacsony volt, de még az átlagosnak mondható 170-180 munkanappal és 12 órás munkaidővel sem jött ki 2200 óránál több évente (lásd a fenti grafikont).

A 19. századi helyzethez képest mára valóban javult a helyzet, az 1300-as évektől nézve azonban már közel sem olyan pozitív a kép: gondoljunk csak a Jack Ma által propagált – és az Alibabánál is elvárt – kínai 996-os munkarendre (heti hat nap, reggel 9-től este 9-ig).

Közösség & HR

Az MI-ügynökök olyan káoszt okozhatnak, amire nem ártana felkészülni

Ha a mesterségesintelligencia-ágenseket alkalmazó cégek elmulasztanak bizonyos feladatokat, akkor súlyosan megfizethetik az MI-felhajtás árát.
 
Hirdetés

Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?

A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.