Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idén nyáron jelentette be, hogy négy fő kutatási-fejlesztési területre koncentrálva 17 laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítása kezdődik meg idén. A négy téma között találjuk az ipar és digitalizáció elnevezésűt is. A területhez kötődő, a tervek alapján "a jelentős világméretű kihívásokra válaszokat adó, nemzetközi szinten elismert tudományos csomópontokkal" kapcsolatban a héten több konkrétumra is fény derült.

Kvantuminformatika és lézeres fúzió

A Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.

A kvantuminformatikai labor stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez, feladatai fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardver-komponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez, és az ehhez szükséges laboratóriumi háttér fenntartása a nemzetközi élvonal szintjén.

További céljai között szerepel a kvantumszámításban élvonalbeli tudással rendelkező, a nagy infrastruktúraként működtetett kvantumszámítógépeket felhasználóként alkalmazni tudó hazai szakértelem felépítése. A laboratórium konzorciumi tagjai a Wigner FK mellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, a BME Természettudományi Kara, az ELTE Informatikai Kara és az ELTE Természettudományi Kara.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának a plazmonhatás révén történő növelése. A kutatók reményei szerint a hatékony és fenntartható energiatermelésre lehet egy valós megoldás a fúziós energiatermelés megvalósítása.

A Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium ultrarövid lézerimpulzussal indukált plazmonok (kollektív elektrongerjesztések) hatásait vizsgálja az inerciális fúzió technikájának fejlesztését megalapozó, úttörő módon. Az inerciális fúzió a szabályozott magfúziónak az a módja, ahol a fúziós anyagot nagyenergiájú, jelen esetben lézernyalábokkal nyomják össze, így hozva létre a fúzió feltételeit. Az eddigi eredmények alapján ez a módszer hatékonyabbá és gazdaságosabbá teheti az atommag-fúzió begyújtását, ezzel egy új, innovatív megoldást kínál.

Mesterséges intelligencia és autonóm rendszerek

Szintén a közelmúltban derült ki, hogy a SZTAKI vezetésével indul útjára a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Kutatólaboratórium (MILAB) és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Kutatólaboratórium.

A MILAB célja Magyarország szerepének megerősítése a MI területén, többek között a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiemelt témákban publikációk, szabadalmak, technológiatranszfer és ipari kapcsolatok elősegítésével, finanszírozásával. Kiemelt cél még a területen működő ipari, egyetemi és kutatóintézeti szereplők összekapcsolása, közös képviselete piaci és nemzetközi projektekben. Az MILAB kutatási programja összhangban van a 2020-2030 időszakra kijelölt Mesterséges Intelligencia Stratégiával, mivel annak kiemelt kutatási elemeit valósítja meg.

A labor fő kutatási területei: az MI, mélytanulás (deep learning) matematikai alapjai; természetesnyelv-feldolgozás; gépi érzékelés; orvosi, egészségügyi és biológiai alkalmazás; biometriai alkalmazások, személyes adatok védelmét biztosító adatfeldolgozó technológiák; agrár- és élelmiszeripar; közlekedés; gyártás és feldolgozóipar; távközlés.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium célja a mobilitással kapcsolatos kutatási feladatok hatékony és innovatív megoldása a hazai szakemberek, műszaki eszközök és releváns kutatási eredmények integrált felhasználásával. Fókuszában az önvezető közúti járművek, légi járművek, mobil robotok és autonóm gyártórendszerek állnak. Tevékenysége a mobilitással összefüggésben lévő kutatásokra, a funkcionális és kooperatív működést demonstráló fejlesztésekre, a tudástranszfer megvalósítására, állami pályázati és ipari projektekre, valamint az oktatásra irányul.

Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium az európai uniós kutatási és innovációs elvekkel és célkitűzésekkel összhangban határozza meg küldetését, jövőképét és kutatás-fejlesztési feladatait. A Laboratórium az autonóm járművek kutatásához kapcsolódó sokrétű feladatokat ökoszisztémába szervezi, és a részfeladatok (modellezés, környezetérzékelés, pályatervezés, beavatkozás, kommunikáció) kutatásához megfelelő infrastruktúrát biztosít a tagoknak, valamint a hazai KKV-knak.