Az MTI hétfőn számolt be róla, hogy az innovációs és technológiai miniszter a veszprémi Pannon Egyetemen tartott előadásában bejelentette a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely az MI térhódításával jelentkező kérdésekre próbál majd válaszokat adni a technikai vagy humántudományos területeken. Palkovics László ehhez kapcsolódóan olyan becsléseket idézett, amelyek alapján a mesterséges intelligencia használata 2030-ban már a hazai GDP-hez is 14 százalékkal, azaz nagyjából 7 ezer milliárd forinttal járul majd hozzá. A programot a kormány jóváhagyását követően teszik részleteiben is megismerhetővé a kormany.hu oldalon.
A miniszter a hírügynökség beszámolója alapján szót ejtett a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódó erkölcsi és társadalomtudományi kérdésekről: szerinte ilyen kérdés például az, hogy az MI mennyiben szoríthatja háttérbe a természetes intelligenciát. A kreatív ipar részeként működő mesterséges intelligencia is felveti a kérdést, hogy veszélyként vagy lehetőségként tekintsünk-e a most zajló folyamatokra. Számos felhasználási terület létezik, egyebek mellett az arcfelismerés, az állapotfelmérés, a röntgen, a hazugság-felismerés, a meghibásodásra utaló jelek azonosítása, az önvezető járművek vagy bizonyos művészeti tevékenységek támogatása.
Az állami szolgáltatásokban is számíthatunk rá
Palkovics a mobilitás jövőjéről szólva az MI technológiák előnyei közé sorolta, hogy annak a közlekedésben való alkalmazásával kiküszöbölhetők bizonyos emberi tévedések, maga az utazás is kényelmesebbé vagy időtakarékosabbá válhat, ezen felül a gépi intelligencia hozzájárul az üzemanyag-fogyasztás csökkentéséhez is. Az MTI riportjában a miniszter sorra vette azokat a régóta napirenden lévő fenntartásokat is, amelyek a fejlődés olyan vetületeiről szólnak, mint hogy el szabad-e venni a vezetés élményét az emberektől, vagy a veszélyes közlekedési helyzetben a gép minek alapján választ majd két rossz döntés közül.
Az előadáson kiderült, hogy a kormányzati MI-stratégián több mint kétszáz intézmény és cég dolgozott, a tervezet pedig mások mellett tartalmazza az adattörvény módosítását vagy a nemzeti laboratórium felállítását is. Kitér a vállalatok ösztönzésére, a megfelelő képzések indítására, az automatizált ügyintézésre például az egészségügy területén, de foglalkozik a kutatás-fejlesztéssel, az infrastruktúrafejlesztéssel és a rendezésre váró etikai vagy jogszabályi ügyekkel is. A mesterséges intelligencia egyébként a miniszter szerint nem csak bizonyos szakterületeken, hanem az állami szolgáltatások között is egyre nagyobb teret hódít.
Mindehhez kapcsolódik az MTI másik, ugyancsak hétfői híradása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen létrehozott startup inkubációs központ átadásáról. Az innovációs és technológiai miniszter ezen az eseményen az egyetemi startupok fontosságáról beszélt az ország innovációs teljesítményének szempontjából, felidézve, hogy a kormány összesen 8-9 tudományos-technológiai központ létrehozását tervezi. Az inkubátorközpont átadásán a BME együttműködési megállapodást kötött a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-vel és a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-vel.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak