Hogyan kapcsolható össze a fenntarthatóság a mesterséges intelligenciával és a felhős technológiákkal? Egy konferenciánál sokszor csak ellentmondásosan. Például hogyan értékeljük, amikor egy cégtől egy időben érkezik a konferenciára három kolléga – három autóval? Fenntarthatónak biztosan nem mondhatjuk. Miközben talán még mesterséges intelligencia sem kellett volna az utazás összehangolásához, hogy egy autó is elég legyen.

Persze ez az eset mit sem von le a konferencia célkitűzéseinek fontosságából: felhívni a figyelmet a fenntarthatóságra, amit támogathat mind az MI, mind pedig a felhős megoldások használata. Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója nyitó előadásában többek között egy friss kutatást ismertetett. 300 vállalatvezetőt, cégtulajdonost kérdeztek az MI-vel kapcsolatos hozzáállásukról, várakozásaikról és felkészültségükről. A válaszadók harmada képviselte a nagyvállalati kört.

A kutatás szerint a magyar cégek elsősorban a termelésben, a marketingben és az ügyfélkapcsolatok területén várnak jelentős váltpozásokat az MI-től, míg a hagyományosan humán területeken – ilyen például a jog és a HR – inkább ódzkodnak a használatától.

A válaszokból kiderült: a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. Azt szinte mindenki úgy vélte, hogy az önvezető technológiák, a ChatGPT és más chatbotok MI-vel "működnek", de jelentős volt azoknak a válaszadóknak az aránya is, akik például MI-alapúnak vélték a nagyon egyszerű algoritmusokkal, folyamatábrákkal dolgozó szolgáltatásokat is.

Az ellenben pozitív, hogy a többség (70 százalék) tisztában van azzal, hogy ismeretei erősen hiányosak. Ahogy azzal is, hogy az MI nem új dolog, eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben (60 százalék). A többség felismerte azt is, hogy van feladata az MI megismerésével, használatával kapcsolatban, és nem értékelte túl saját cége felkészültségét e téren (csupán 20 százalékuk gondolja – többségük valószínűleg tévesen –, hogy cége vezető az MI-használatában).

A válaszadók kétharmada inkább pozitív eredményeket vár az MI bevezetésétől, több mint felük szerint (55 százalék) elveheti az emberi munkát, és sokan (63 százalék) reális veszélynek tartják az MI morálisan megkérdőjelezhető, visszaélésszerű felhasználását is, különösen a jog (44 százalék) és a HR (40 százalék) területén.

A cégvezetők, cégtulajdonosok kiugróan magas aránya (78 százalék) vár sokat az MI-alapú megoldásoktól a logisztikában, de a marketinget, a termékfejlesztést, sőt a menedzsmentet is sokan említették.

Az MI-megoldások bevezetéséhez szükséges fejlesztéseket a cégek többsége (55 százalék) saját forrásból finanszírozná, de számítanak hitelre (20 százalék) vagy uniós forrásokra (30 százalék) is.

Mit mondanak a nagyvállalatok vezetői?

A kutatás eredményével egy panelbeszélgetésen szembesített Kántor Endre újságíró (Millás reggeli) három meghívott vállalatvezetőt, Blénessy Lászlót (4iG), Mátrai Károlyt (MVM) és Pecsenye Rolandot (MBH), valamint a házigazdát, Pintér Szabolcsot (SAP), de érkeztek kérdések a konferencia másik két témájáról, a fenntarthatóságről és a felhőről is.

Pintér Szabolcs arról számolhatott be, hogy azokat a megoldásokat, melyeket ügyfeleiknek szállítanak, házon belül is használják, és hasonlóképpen fogalmazott Blénessy is. Mint utóbbi mondta: a vállalatcsoport szerteágazó tevékenységének optimalizálásában éppúgy segít az MI, mint például HR-területen (a vezető a call centereket említette, ahol a fluktuációt próbálják segítségével csökkenteni).

Ezzel szemben Mátrai azt hangsúlyozta, hogy az MVM másként áll a vezető technológiákhoz, akár 5-10 év is lehet a bevezetésüknél a késés. Az MVM most azon a dolgozik, hogy ezt az időtartamot csökkentse akár a felhő, akár az  MI tekintetében. A fenntarthatóság pedig az energiacégeknél teljesen magától értetődő, hiszen fejlesztési forrásokat is csak olyan projektekre lehet szerezni, melyekben erős a fenntarthatósági elem.

Pecsenye Rolad arról beszélt, hogy a zöld gondolat a bankoknál is elindult, ezt erősíti a szabályozás. Az MI pedig azért fontos a pénzintézeteknek, mert ellensúlyozható vele, hogy a bank és az ügyfél személyes kapcsolata csökken.

A beszélgetés során felmerült még egy fontos kérdés: hogyan lehet kezelni a tervezésnél a gyors változásokat? Míg az olyan típusú cégek, mint az MVM, akár 15-20 évere is terveznek (egy erőmű jó esetben tíz év alatt jut el a tervezéstől a termelésig, mondta erről Mátrai), addig például egy bank jó, ha három évre előre lát. Mint Pecsenye mondta, ők azt tervezik meg közép távon (kb. 5 év), hogy milyen menetrend szerint konszolidálják a MBH öröklött rendszereit, de hogy mivel váltják ki, az sokszor csak az éves tervezésnél derül ki.

A program után Pintér Szabolcs sajtótájékoztatón is részletezte a kutatási eredményeket, valamint a magyar operáció terveit az S/4HANA-átállással kapcsolatban. Mint lapunk kérdésére elmondta, a magyar ügyfelek körében nem találkoztak olyan panasszal, amit a német felhasználókat tömörítő DSUG megfogalmazott. Mint azzal a Bitport is foglalkozott, a szervezet közleményben tiltakozott, miután Christian Klein SAP-vezérigazgató egy eredményjelentésen azt mondta elemzőknek, hogy a jövőben nem kínál mesterségesintelligencia-, generatív MI- és fenntarthatósági funkciókat az S/4HANA on-premise változataihoz.