Hétvégén robbant a hír: a Qualcomm állítólag ajánlatot tett az Intelre. A nemzetközi sajtó a The Wall Street Journal cikkére hivatkozva számolt be arról, hogy a múlt héten erről egyeztetett a két cég. Ez lehetne a félvezetőipar eddigi történetének legnagyobb felvásárlása. Ha valóban létrejönne az üzlet, akkor az alaposan átrendezné a globális félvezetőipart.
A piac jelenleg mintegy 93 milliárd dollárra értékeli az Intelt, amely az év eleje óta értéke több mint felét veszítette el. Egyelőre a takarékoskodáson kívül nem nagyon látszik, mivel fordítaná meg a Pat Gelsinger vezette menedzsment a trendet. A lehetséges eladás híre egyébként pozitívan hatott az árfolyamára, a gyártó részvényei péntek óta több mint 3 százalékot erősödtek.
A Qualcomm az Intellel szemben nyerő szériában van, jelenleg mintegy 188 milliárd dollárra taksálják, és az összeg emelkedik: az év elején még 140 dollár környékén, mostanság 170 közelében kereskednek a részvényeivel. Igaz, nyár közepén 225 dollár fölött is járt már az árfolyama. A potenciális kérő esetében csökkenéssel reagált a hírre a tőzsde.
Az Intel mindent elkövet, hogy saját erőből rendezze a sorait. Legutóbbi negyedéve gyenge eredményeit 15 százalékos leépítéssel, az osztalékfizetés felfüggesztésével, a németországi és lengyel gyárépítési projekt leállításával, valamint a gyengélkedő részlegek, például a 2015-ben felvásárolt Altera eladásával akarja ellensúlyozni. De vannak pozitív hírek is: a múlt héten jelentették be, hogy szerződéses gyártó üzletága startégiai együttműködésre lépett az Amazon felhős részlegével, ami több milliárd dolláros megrendelésállományt jelent.
A pró kevés, a kontra sok
Arra minden lap hangsúlyosan felhívja a figyelmet, hogy egyelőre csak tapogatózásról van szó, bár mint a Financial Times belső forrásokból megtudta, Gelsingerék nem utasították el egyből a versenytárs közeledését, hanem a Goldman Sachs és a Morgan Stanley bevonásával értékelik az ajánlatot.
A brit lap szerint az Intel vezetése eleve tart attól, hogy egy ilyen ügyletet nem engedélyeznének a trösztellenes hatóságok. (Ez nagyobb volumenű üzlet lenne, mint a 69 milliárd dolláros Activision-felvásárlás, amit csak hosszas huzavona után hagytak jóvá a hatóságok.) A Reuters szerint viszont elképzelhető, hogy egyes üzeltrészek harmadik félnek történő értékesítése esetén megkapnák a felek az engedélyt. A Qualcomm ugyanis a világ legnagyobb mobilcsip-szállítója, az Intellel együtt pedig a PC- és szerverpiacon is meghatározó szereplővé válna.
A Qualcomm addig csak processzortervezéssel foglalkozott, a gyártást a TSMC-re bízta. Az Intel felvásárlásával azonban jelentős gyártókapacitáshoz jutna. Ez nem feltétlenül jó, hiszen nincs semmilyen tapasztalata a gyártásban, hoz egy másik ellenérvet a Bloomberg.
A hírügynökség felidézi, hogy a Qualcomm egyszer már részese volt egy sikertelen ügyletnek, csak akkor az ellenkező oldalon: a Broadcom 2018-ban hosszas alkudozás után közel 150 milliárd dollárt fizetett volna érte. De az egy másik világ volt: a licitbe ugyanis a végén beszállt az Intel, és ajánlatot tett a Broadcomra.
Nem valószínű, hogy átmenne
És hogy mennyire reális lehetőség, hogy véget ér az Intel története? A Financial Times a Citi egyik elemzőit idézi, aki szerint az Intel részvényesei nem hagynák jóvá a cégeladást. Szerintük az Intelnek inkább a (bér)gyártási tevékenységét kellene felszámolnia, mivel a vállalatnak a jelenlegi helyzetében nincs rá túl sok esélye, hogy terveinek megfelelően egy piacvezető, nyereséges foundry üzletágat építsen fel.
Nehéz lesz ugyanis elérnie a szerződéses csipgyártás felfuttatásához üzletileg és technológiailag is szükséges volumeneket, amelyeket vele szemben a tajvani TSMC folyamatosan felmutathat. A folyamatok fejlesztéséhez sok és változatos munkára lenne szükség, az ügyfelek viszont csak akkor tódulnának az Intelhez, ha ezek a feltételek már adottak volnának. A hazai kormányzati hátszélben persze továbbra is bízhatnak: a már említett amazonos megállapodás például nem sokkal az után született, hogy a kereskedelmi miniszter kampányolt egy kicsit az amerikai gyártású MI-csipek mellett.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak