Akár napi háromezer hívást is bevállal, mégsem fárad. Nem borul ki, ha üvöltenek vele a kéretlen marketinghívásoktól ideges emberek, és bárminek az értékesítését rá lehet bízni, akár illegális cuccokét is, mert hidegen hagyja, hogy extra előnytelen banki hitelt vagy uzsorakölcsönt, WC-papírt vagy gagyirolexet, illegális gyógyszereket vagy hamis diplomákat, útleveleket árul.

Kínában már nagyüzemben tolják a legkülönfélébb termékek telemarketinges értékesítését mesterséges intelligenciával. A nagy múltú hongkongi angol nyelvű lap, a 2016 óta az Alibaba tulajdonában lévő South China Morning Post riportja szerint a Kínában terjedő telemarketinges MI-botok beszédimitációja olyan tökéletes, hogy még a felkészültebb emberek is csak jó idő után vették észre, hogy robottal beszélnek.

Filléres cucc, és a blokkolás sem akadály

A lap beszámolója alapján könnyebb azt is megérteni, hogy a szolgáltatócégeknél az MI-botra épülő ügyfélszolgálatnál miért nem cél az emberi hang tökéletesen imitálása. Sőt ellenkezőleg: kifejezetten törekszenek arra, hogy az ügyfél azonnal be tudja azonosítani, robottal beszél, amelytől nem várhat szofisztikált válaszokat és empatikus megnyilvánulásokat. Amikor a Telekom bemutatta Vandát, az MI-alapú ügyfélszolgálatát, a cég illetékesei azzal magyarázták az intonáció tökéletlenségét, hogy az MI-s asszisztens hatékony működéshez kell az ügyfél közreműködése, ami úgy érhető el, ha érzékeli, hogy nem valós személlyel beszél.

De míg egy ügyfélszolgálat problémát old meg, és jellemzően az ügyfél hívja, a telemarketingben egészen más a cél. A telemarketinges MI hívja az ügyfelet, hogy rávegye a vásárlásra.

Kínában olyan mennyiségben értékesítik ezeket a rendszereket, hogy lényegében fillérekből kiépíthető egy ilyen rendszer. Egy egyszerűbb már kijön kevesebb mint 200 dollárból. Ezért már olyan eszközhöz jut a telemarketinges cég, ami képes napi 3000 hívás lebonyolítására, és az összes fontos kínai nyelvjárást ismeri. Ha valaki egy kicsit többet szán rá, olyan rendszert kap, aminek azok a számok sem jelentenek akadályt, melyeken blokkolják a telemarketing-hívásokat. De nem csak ebben ügyesek. Elég jól értelmezik az emberi beszédet ahhoz, hogy például felismerjék, ha a hívott visszakérdez a termékkel kapcsolatban. (Ezek persze azért alapvetően nagyon egyszerű eszközök, az igazán ütőképes, sokoldalú és intelligens rendszerek sokkal drágábbak.)

Egyre többen látnak fantáziát ebben az üzletben. A hongkongi lapnak nyilatkozók arról számoltak be, hogy az utóbbi időben sokszorosára emelkedett a telemarketing jellegű hívások száma. A lap szerint ezeknek a rendszereknek az elterjedése összefügg azzal, hogy a Made in China 2025 terv részeként Kínában komoly támogatást kapnak az MI-fejlesztések, köztük a természetes nyelvi feldolgozás is.

Repkednek a dollármilliárdok

A Zion Market Research 2017-ben 6,2 milliárd dollárra becsülte az "okoshang" globális piacát, és ennek több mint harmadát adta a kínai szegmens (2,3 milliárd dollár). A kutatócég úgy véli, a globális piac 2025-re várhatóan 19,6 milliárd dollárra növekszik. Kína dominanciája valószínűsíthetően megmarad: mindenhova építenek intelligens hangasszisztenst, ahová lehet. Nemcsak az okostelefonokba és az autókba, hanem tévékbe, hűtőszekrényekbe stb. is, lényegében bármilyen eszközbe, ahol segítheti az emberek mindennapi életét.

Ez egy szabályozatlan piac, így az intelligens hangasszisztens fejlesztői nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy eszközeiket legális tevékenységre és etikusan használják-e fel. Emiatt Kínában egyre többen szorgalmazzák a telemarketinges tevékenység szabályozásának szigorítását, amiben fontos szerepet kellene kapniuk a távközlési cégeknek. Elemzők szerint "ellentechnológia" kidolgozására is szükség lenne.