A Reuters hétfőn számolt be arról a kínai egyetemi kutatók által tervezett robotról, amely a fejlesztők szerint komoly segítséget jelenthet, sőt életeket menthet a koronavírus-járvány elleni küzdelem frontvonalában. A kerekeken közlekedő, kamerákkal felszerelt gép egy robotkarral dolgozik, amely képes ultrahangos érzékelésre, leoltó pálcákkal való mintavételre, és egy sztetoszkóppal meg is tudja vizsgálni a pácienseket. Ezeket a feladatokat jellemzően az egészségügyi dolgozók sajtát maguk végzik, így a robot kiváltja a fizikai kontaktust, sőt az is lehetővé válik, hogy az orvos a vizgálat során más helyiségben vagy akár egy másik városban tartózkodjon.

A hírügynökség a robot fejlesztését vezető egyetemi kutatót idézi, aki szerint a koronavírus nagyon virulens kórokozó, ezért az orvosok bátorságának elismerése mellett mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a legveszélyesebb tennivalóikat lehetőség szerint a gépek végezzék el helyettük. Ez akkor vált nyilvánvalóvá a mérnökök számára, amikor értesültek róla az egészségügyi szakemberektől, hogy a legnagyobb problémát a betegek mellett dolgozó orvosok és ápolók megfertőződése jelenti, ezért február közepén, a holdújévet követően elkezdtek dolgozni az űrkutatásban (űrállomásokon vagy holdjárókon) is használt robotkarok átalakításán.
 

A fejlesztések nyomán elkészült eszközök csaknem teljesen automatikusan képesek elvégezni a feladataikat, és a betegekkel való érintkezést követően fertőtleníteni is tudják magukat. A kutatók ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy az orvosoktól érkező visszajelzések alapján az automatizálással nem célszerű meghaladni egy bizonyos szintet, mivel az egészségügyi szakemberek személyes jelenléte megnyugtatja és vigasztalja is a betegeket, ez pedig nem elhanyagolható szempont a súlyos helyzetekben sem.

A szóban forgó robotnak egyébként két példányát tesztelték az egyetemen és pekingi kórházakban, az egyik pedig már Vuhanban van, ahol múlt csütötrökön megkezdték az érintett orvosok kiképzését a gépek használatára, hogy ezen a héten egy ápoló vagy a személyzet egy más tagjának állandó felügyelete mellett munkába állítsák. A Reuters riportja alapján azonban az erre a célra szánt egyetemi források ezzel ki is merültek, így további robotok gyártására csak akkor kerülhet sor, ha sikerül megoldani a finanszírozást.

Sorban jelennek meg az önjáró megoldások

A kutatók szerint az eszközök előállítása darabonként nagyjából 500 ezer jüanba (72 ezer dollárba) került, és ugyan még nem tervezik a technológia piacosítását, céges partnert keresnek egy későbbi kereskedelmi termék fejlesztéséhez. Hogy a megoldásnak mennyi létjogosultsága lenne, azt a kínai statisztikák önmagukban is meghatározzák: a Hupej tartományba irányított több tízezer egészségügyi dolgozó közül csak az elmúlt hónapban 3 ezren fertőződtek meg a koronavírussal, és az áldozatok között volt mások mellett Li Ven-liang szemész orvos is, akit a fertőzésekről szóló korai figyelmeztetései miatt a kínai hatóságok a társadalmi rend megzavarására hivatkozva próbáltak meg elhallgattatni.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, Kínában egyre nagyobb figyelem hárul az autonóm járművekre, csökkentve az emberek közötti fizikai kontaktust és enyhítve az elkülönítések vagy utazási korlátozások miatt fellépő munkaerőhiányt. Az automatizált szállítási megodások a kórházakban is megjelentek, ahol kis méretű robot teherautókat alkalmaznak az orvosi eszközök szétosztásában, a személyzet élelmezésében vagy esetenként a közterületek fertőtlenítésében is. A felhasználási minták átalakulása a hozzáértők szerint arra is hatással lesz, hogy a vírusjárvány lecsengését követően milyen készségeket vagy képességeket tekintenek majd alapvető fontosságúnak.