Bemutatta Loihi névre keresztelt öntanuló, neuromorf chipjét az Intel. Tervei szerint a Hawaii szigetétől délre található, aktív, tengeralatti vulkánról elnevezett lapka révén a gépek sokkal emberszerűbben gondolkodhatnak majd a jövőben.
Egy forradalom kezdeténél állunk
A chip 130 ezer szilícium „neuront” köt össze valami egészen elképesztő mennyiségű, 130 milliós szinapszison keresztül, hogy leutánozhassa az emberi agy működését. Hasonlóan az agy neurális hálózatához, a Loihi úgynevezett tüskés idegsejteket használ a legalacsonyabb szinten, az alapvető számítási feladatok ellátására. Ezek a blokkok, ahelyett hogy a bináris információt dolgoznák fel, a szinapszisok erősségének vagy hosszának modulációjával dolgoznak. A neuronokat összekötő kapcsolatok révén pedig helyben tárolódnak a változások.
Az intelligens viselkedés az agyi ideghálózat különböző területeinek együttműködő és versengő kölcsönhatásainak köszönhetően alakul ki, foglalta össze az Intel a fejlesztés működését. Egyben azt is megjegyezte, hogy a hasonló neurális hálózatra alapuló megoldásokkal szemben a Loihi egymilliószor nagyobb teljesítményre képes a számjegyek felismerésének problémáját tekintve.
Michael Mayberry, az Intel Labs alelnöke és vezetője szerint nagyon energiahatékony a chip. Ez számszerűen ezerszer nagyobb hatékonyságot jelent az általános célú számítási feladatok elvégzésére tervezett, a neurális hálózatok fejlesztésére befogott processzorokkal (CPU) szemben. Elmondása szerint drámai mértékben lecsökken a gépi tanulás ideje azzal, hogy a feldolgozás és a tárolás helyben történik, a megoldásnak nincsen szüksége a felhő segítéségre.
A Loihi a megadott adatokból tanul, következtetéseket von le, így idővel okosabbá válik. Nagy pluszt jelent, hogy nem szükséges hagyományos módon betanítani, anélkül is működőképes.
14 nanométeres gyártási eljárással készül – a tömegtermelés pedig már itt van a nyakunkon. Az Intel közlése értelmében erre még a következő hónapban sor fog kerülni. Ennek ellenére az első időkben nem lesz általánosan hozzáférhető, a bevezető széria egyes példányait vezető egyetemekkel és kutatási intézményekkel akarják megosztani a 2018-as év során. Az Intel deklarált terve a lapkák mesterséges intelligencia fejlesztésének felpörgetése érdekében való bevetése.
Mindenki akar egy szeletet a tortából
Fontos új irány az MI-vel kapcsolatos fejlesztések területe a vállalatnál. Az asztali processzorok piaca, ami hagyományosan az Intel saját terepe volt, folyamatosan zsugorodik, ráadásul még az AMD is beletenyerelt a bizniszbe. A költségcsökkentéssel megtámogatott tavalyi üzleti év viszont remek pénzügyi eredményeket hozott a vállalatnak; megugrott a chipgyártó nyereségessége.
Persze nem egyedül próbál szerencsét a mesterséges intelligencia megoldások számára fejlesztett hardverek piacán. Ebben komoly vetélytársa például a Google, mely nemrég jelentette be, hogy saját MI fejlesztése abba a fázisba jutott, ahol képes önmaga másolására és továbbfejlesztésére. A fejlődést felgyorsítja a Tensor Processor Unit második generációjának megjelenése. A vállalat saját tervezésű MI-processzorai harmincszor gyorsabbak napjaink CPU-inál, ráadásul jóval kevesebbet fogyasztanak.
Eközben a Microsoft sem tétlenkedik: Project Brainwave név alatt egy új hardveres gyorsítással rendelkező platform kialakításán dolgozik, amivel magasabb tempón végezhetők el a mesterséges intelligenciát érintő tevékenységek, például a Microsoft digitális személyi asszisztensével, a Cortanával való beszélgetések. A 14 nanométeres gyártási eljárással készült Intel Stratix 10 programozható logikai eszköz (FPGA) biztosítja a "puha neurális hálózatot". Ennek révén egy közel 40 teraflop számítási teljesítménnyel bíró, 1 milliszekundumos késleltetésű gépi tanulási aggyal dolgozhatnak a szoftverfejlesztő vállalat mérnökei. A nagyteljesítményű FPGA-k közvetlenül az adatközponti hálózatra való csatlakozásával elérhető, hogy az FPGA a hálózat sebességével egyező tempóval dolgozza fel a beérkező kéréseket, vagyis a hálózat áteresztőképessége szabja meg a feldolgozás korlátait, nem a lapkák teljesítménye.
Az exponenciális fejlődés közepette talán egyedül Elon Musk az, aki megkongatta a vészharangot. A Tesla, a SpaceX és még sok egyéb cég alapítója azt mondja, ideje félnünk az MI-től. „Hozzáférésem van a legmodernebb MI-hez és úgy hiszem, az embereknek igazán aggódniuk kellene miatta” – nyilatkozta Musk, aki egyben a mesterséges intelligenciát a civilizáció legnagyobb kockázati tényezőjének nevezte, amivel az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben szembe kell néznie.
A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa
A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak