Elon Musk márciusban egyszer már beperelte az OpenAI-t, ami álláspontja szerint a "Microsoft zárt forrású de facto leányvállalatává" alakult, és legerősebb kiadott technológiája is "elsősorban a Microsoft kereskedelmi érdekeit szolgálja". A társaság mindezek értelmében a profittermelésre koncentrál az emberiség boldogulásának elősegítése helyett, és megszegte az alapítók megállapodását is nyílt forrás megőrzésére vonatkozóan, ezzel pedig Musk szerint többszörösen megszegte a kezdetekkor lefektetett nonprofit irányelveket.

A bíróságnak azonban nem volt sok ideje, hogy megvizsgálja az OpenAI "visszaalakítását" célzó keresetet, mivel azt Musk nem sokkal később, júniusban indoklás nélkül visszavonta. Aki azonban azt gondolta, hogy az OpenAI legfontosabb korábbi támogatója és későbbi legnagyobb kritikusa annyiban hagyja a dolgot, az tévedett. Az üzletember nemrég egy újabb beadvánnyal fordult az igazságszolgáltatáshoz, amelyben az előzőnél agresszívebb álláspontot képvisel, és újabb vádakat fogalmaz meg az OpenAI másik két alapítója ellen.

Na, ERRE mit léptek?

Sam Altman, a társaság jelenlegi vezérigazgatója és Greg Brockman, az OpenAI elnöke Musk jogi csapata szerint "szorgalmasan manipulálták" őt, hogy beszálljon a "hamis nonprofit vállalkozásba", ígéreteket téve annak biztonságos és átlátható működésére. A felkínált biztosítékok azonban a kereset értelmében csalétekként szolgáltak: Musk azt állítja, hogy jelentős befektetéseket vállalt és kiváló tudósokat toborzott ezekre alapozva, hogy aztán félreállítsák, és az OpenAI-t az eredeti küldetést veszélyeztető, profitorientált modell felé fordítsák.

A visszatartott technológiák és a kompromittált igazgatóság mellett a beadvány egy olyan záradékot is emleget az OpenAI és a Microsoft szerződésében, amely szerint az utóbbi elveszti hozzáférését az OpenAI technológiájához, ha egyszer megvalósul a sokat emlegetett mesterséges általános intelligencia (AGI). Ez az állítás, ha igaz lenne, nyilván messzemenő következményekkel járna a fejlesztésekre és az iparági együttműködésekre nézve, az új kereset pedig már nem csak kártérítést, hanem büntetőjogi intézkedést is kér az alperesek ellen.

Ahogy a kommentárok is felhívják rá a figyelmet, az OpenAI egyik eredeti alapítójaként Musk állításainak súlya van, de a társaság vezetői is következetesen ragaszkodtak ahhoz a narratívához, hogy a "korlátozott profitra" mindenképpen szükségük volt ambiciózus MI-kutatási és -fejlesztési céljaik finanszírozásához. Bár elkötelezettségük hangoztatása önmagában nem sokat jelent a mesterséges intelligencia felelős és közcélú fejlesztése iránt, az ügy alakulása precedenseket teremthet az MI-cégek későbbi elszámoltathatóságát illetően.