Megy a félvezetőipari adok-kapok Peking és Washington között. Hétfőn a Biden-adminisztráció szigorított a Kínában irányuló exportkorlátozásokon, mire szinte azonnal érkezett Peking válasza: megtiltotta néhány kritikus ásvány kivitelét az USA-ba. Az amerikai kormány mesterséges intelligenciához használható nagy sávszélességű memóriacsipek, csipgyártó eszköz és ezzel kapcsolatos szoftverek kínai vállalatoknak történő értékesítését tiltotta be, valamint több mint száz céggel bővítette az ún. entitáslistáját. Peking erre leállította a gallium, a germánium, az antimon és a grafit exportját.

Ahogy eddig is szokás volt: mindkét fél nemzetbiztonsági kockázatokkal indokolta a döntést (a technológiák és a kritikus ásványok is kettős, azaz katonai és polgári felhasználásúak). A gallium és a germánium félvezetők, infravörös technológiák, optikai kábelek és napelemek gyártásánál fontos alapanyag. Az antimont többek között a fegyveripar hasznosítja (lőszerek, rakétairányító technológiák), a grafit pedig az elektromos járművek akkumulátorainak egyik összetevője.

Peking lépése azóta lóg a levegőben, amióta kitört a két ország közötti kereskedelmi háború. A pártsajtó már 2019-ben belengette, hogy Hszi Csi-ping befagyaszthatja a ritkaföldfémek kivitelét az Egyesült Államokba. Az első látványosabb és keményebb szankciók azonban csak tavaly decemberben jöttek: egyelőre ezek nem az ásványokat, hanem a feldolgozási technológiákat érintették, de az ásványok esetében is szigorították az exportellenőrzést.

A Fehér Ház szóvivője közölte: az USA értékeli a pekingi kormány döntését, és megteszi a "szükséges lépéseket". Részleteket azonban nem közölt, csupán azt hangsúlyozta, hogy ismét bebizonyosodott, mennyire fontos a kritikus ellátási láncok diverzifikálása, és a Kínától való függés csökkentése.

Ez a kínai gazdaságnak is fáj

A Reutres kínai vámadatokra hivatkozva azt írja, hogy idén októberig Kína nem exportált az USA-ba sem nyers, sem feldolgozott formában germániumot és galliumot, pedig egy évvel korábban még negyedik-ötödik legnagyobb piaca volt. Októberben pedig 97 százalékkal kevesebb antimont szállított, mint szeptemberben (utóbbi ásványi anyagra már októbertől élt a korlátozás).

A globálisan kitermelt antimon 48 százaléka, a germánium 59 százaléka, a finomított gallium közel száz százaléka (pontosabban: 98,8%) származik Kínából. Ezeknek az anyagoknak a bányászata-feldolgozása jelentős bevételt is hoz(ott) az országnak.

És bár az ellátási láncokban valóban keletkezett zavar, a pekingi kormány döntése miatt elszállt az antimon-trioxid ára, ami világszerte felpörgette az antimonkészletek utáni kutatásokat, illetve az alternatív lelőhelyeken a kitermelést. A rotterdami árutőzsdén a januári jegyzési árhoz képest közel 230 százalékkal magasabb áron, tonnánként 39 ezer dolláron kereskednek az ásvánnyal. Ez a felár azonban nem a pekingi kasszában cseng.

2017-ben a globális ritkaföldfém-kitermelés 95 százaléka Kínában történt. Ez a túlsúly nemcsak annak köszönhető, hogy az ország területén jelentős mennyiség található belőlük, hanem annak is, hogy például az USA környezetvédelmi aggályok miatt több ásvány kitermelését leállította. Ez a trend azonban szép lassan változik. Egyes kulcsfontosságú bányák akár állami támogatásra is számíthatnak a kitermelés felpörgetéséhez.