Csütörtökön számos ponton bővült Kínában a ritkaföldfémekre vonatkozó kiviteli korlátozások köre. A szuperhatalmi szerepre törő távol-keleti nagyhatalom vélhetően ezzel a lépéssel igyekszik jelezni, hogy nem nézi jó szemmel, ha mások pályán kívül szeretnék helyezni.

A tegnapi bővítést követően már nem lehet külföldre vinni a ritkaföldfém-mágnesek gyártásához szükséges technológiát, de szintén szigorú ellenőrzésnek kell megelőznie a ritkaföldfémek bányászatával, az érc kiválasztásával és finomításával kapcsolatos technológiák esetleges exportját. Kínában eddig "csak" a ritkaföldfémek kitermelésével és szétválasztásával, valamint az ötvözetek előállításával kapcsolatos technológiák szerepeltek tiltólistán.

A Nikkei beszámolója szerint mindez válasz az Egyesült Államok és Japán azon törekvésére, hogy leépítsék kínai beszállítóktól való kitettségüket. Utóbbi meglehetősen általános tendencia lett a világban. A pandémia majd például az ukrán konfliktus okozta logisztikai, ellátási problémák és geopolitikai feszültségek miatt szinte minden ország igyekszik diverzifikálni beszállítóit, rövidíteni ellátási láncait, illetve általában csökkenteni kitettségét más régiók felé.

Nem ritkák, csak problémásak

Nevükkel ellentétben a ritkaföldfémek (a lantanoidák 15 elemből álló csoportja plusz a szkandium és az ittrium) jellemzően viszonylag nagy mennyiségben vannak jelen a földkéregben, ám az alacsony koncentráció miatt kitermelésük rendkívül nehézkes és költséges.

Jelentőségük viszont óriási, mivel a technológiai szektorban elengedhetetlen nyersanyagnak számítanak. Számtalan kulcsfontosságú termék előállításánál van szükség rájuk a lézerektől kezdve az elektromos autókon át az okostelefonokon keresztül egészen a napelemekig.

Fegyver van náluk, és nem félnek használni

Ezekből az anyagokból Kína rendelkezik a legnagyobb nyersanyagbázissal, de ennek ellenére nem a globális kitermelésben tavaly felmutatott 70 százaléka miatt számít a legfontosabb szereplőnek a ritkaföldbizniszben (alig egy évtizeddel ezelőtt egyébként még ez az arány 90 százalék körül állt). Az ország az anyagok finomítása és feldolgozása terén rendelkezik jelenleg is abszolút dominanciával. Becslések szerint Peking az ellátási lánc bizonyos szakaszaiban a globális termelés 85-90 százalékát ellenőrzi.

A mostani szigorítás viszont nem példa nélküli. 2010-ben ugyanis már Kína kijátszotta ezt a kártyát Japán ellen egy területvita kapcsán. Akkor a ritkaföldfémek kiviteli korlátozásával inkább lábon lőtte magát Peking, mivel az akcióval csak ráébresztette a világot arra, hogy nem szabad hagyni, hogy ennyire domináns pozícióba kerüljön egyetlen ország ezen a területen. Ettől kezdve kapcsolt rá többek között az USA és Ausztrália is. A nyugati világban azonban sokkal problémásabb a ritkaföldfémek feldolgozása, mivel az erősen környezetszennyező folyamat.

Kína szempontjából ugyanakkor jelentős bevételi forrást jelent a ritkaföldfémek kitermelése, finomítása és feldolgozása, így a mostani kiviteli korlátozások ellenére sem várható, hogy hirtelen teljesen elapadnának az utánpótlási vonalak. Arra azonban az intézkedés mindenképpen alkalmas, hogy Peking üzenjen Washingtonnak, miszerint nem csak odaát tudnak fejlődést korlátozó szankciókról dönteni. Ezzel mintegy ráerősítve arra a nyáron hozott rendelkezésre, aminek következtében most már csak külön engedéllyel lehet bizonyos gallium- és germániumvegyületeket exportálni Kínából.