A hirdetési pénzekre utazó, valótlanságoktól hemzsegő oldalak egy része még azt is megpróbálja magáról elhitetni, hogy az igazság és a tények felkent védelmezője.

Az álhírekkel és szenzációs szalagcímekkel kattintásra vadászó felületek már a ChatGPT megjelenése előtt is megkeserítették az életünket, ám a generatív algoritmusok fejlődés és elterjedése a problémát hatványra emelte. A nagy nyelvi modellekre támaszkodva gyerekjáték valódi újságírók által írt, valódi hírcsatornán megjelent anyagokból egy új változatot gyúrni. A hírfarmok üzemeltetőit viszont egyáltalán nem zavarja, ha az algoritmus által összeütött cikkek hemzsegnek a valótlanságoktól. A téma aktualitását jelzi, hogy a nemzetközi sajtóban szinte egy időben két terjedelmes riport is megjelent, amelyek egy-egy konkrét csatorna kapcsán világítanak rá a visszásságokra.

Az igazság hazug bajnoka

A New York Times hasábjain megjelent cikk egy ír történettel indít, amely szerint egy ismert műsorvezető állítólagos szexuális visszaélések ügyében áll bíróság elé. A többek között a Microsoft híroldalán, az MSN.com felületén megjelent anyag az illetőt egy ismert DJ és talk-show házigazda, Dave Fanning személyében meg is nevezte. A gond csak annyi, hogy mindebből egy szó sem volt igaz.

Mint kiderült, a BNN Breaking elnevezésű médiumtól átvett cikk nem az első volt, amely teljesen légből kapott információkat tálalt tényként. Az azóta már nem elérhető, nagyjából két évig üzemelő hírgyár a saját magáról szóló részben hosszasan ecsetelte, mennyire fontos a lapnak az újságírói etika és a valóság bemutatása. Ehhez képest a BNN Breakingnél folyó munka a lehető legtávolabb volt ettől.

A New York Times munkatársai által megkeresett egykori dolgozók nyilatkozataiból kiderül, hogy a cégnél egy ChatGPT-hez hasonló (vagy azzal teljesen megegyező) modellel futószalagon készített, neves nemzetközi sajtóműlyek cikkeire épülő írásokat kellett szakmányban ellenőrizni a dolgozóknak. Egy idő után azonban ez teljesen tarthatatlanná vált, a tulajdonos pedig ellenőrzés nélkül szabadította a netre az algoritmus kreálmányait.

A kétes megítélésű, korábban kapcsolati erőszakért is elítélt Gurbaksh Chahal a beszámolók alapján egy idő után odáig ment, hogy az MI-gyártotta, ellenőrizetlen anyagoknál szerzőként tűntette fel valamelyik, jellemzően fejlődő országban lévő, minimális bérért távmunkában dolgoztatott emberét.

A kártyavár végül az írországi és hasonló, kirívóan durva esetek miatt omlott össze. A saját magát "vizionárius befektetőnek" aposztrofáló, jelenleg Szingapúrban élő Chahal azonban csak látszólag zárta be a boltot. A riport szerint ugyanis rögtön elindult egy TrimFeed nevű oldal, amelynek bemutatkozó szövege kísértetiesen hasonlított a BNN Breaking által megfogalmazott "hitvallásra". Utóbbi azonban nagy hirtelenséggel szintén eltűnt az internetről, nem sokkal azt követően, hogy a New York Times újságírói megkeresték Chahalt a BNN Breaking üzelmeiről szóló beszámolóval kapcsolatban.

Van másik

Hogy mennyire nem egyedi, elszigetelt esetről van szó, azt jól példázza, hogy a fenti riporttal szinte egyszerre jelent meg a Reuters anyaga, amely egy Egyesült Államokban nagy sikert befutó, kínai hátterű híralkalmazást vesz górcső alá. A NewsBreak története nagy hasonlóságot mutat a BNN Breaking sztorijával.

Az ingyenesen, helyi beszámolókat, cikkeket ígérő NewsBreak népszerűségét mutatja, hogy az USA legtöbbször letöltött híralkalmazásaként hivatkozik rá a Reuters. A gond itt is az, hogy a szerkesztőségi munka jórészt kimerül abban, hogy kiválasszák azokat a mások által megírt témákat, amelyeket aztán a chatbot gyorsan saját anyaggá alakít.

A nyilvánvaló jogsértések számtalan perhez vezettek a cég ellen, de ezek mellett konkrét károkat is okoz az MI felelőtlen használata többek között helyi civil szervezeteknek. Az egyik nonprofit szervezet képviselője több levelet is intézett a céghez, mivel rendszeresen előfordult, hogy a NewsBreak felülete téves időpontokkal írt például hajléktalanok ellátását célzó akciókról, ami sok felesleges kellemetlenséget okozott a szervezet munkatársainak és a segítséget remélő rászorultaknak egyaránt.

Konzumer tech

Kína a "digitális embereket" is tornasorba állítja

Az illetékes szabályozó hatóság legújabb tervezete már stratégiai tudományos problémának minősíti az MI-személyiségek szabályozását, amelyben a megfelelő irányítást nem biztosíthatják önmagukban a kialakuló iparági normák.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.