2015-höz képest megduplázódott a vállalat online reklámrendszeréből eltávolított bejegyzések száma, és rengeteg fiókot is felfüggesztett a keresőóriás.

Minden évben rengeteg reklámot kénytelen eltávolítani a Google hirdetési rendszeréből, mivel azok megsértik az általa felállított szabályokat. Ahogy a globális klímaváltozás esetében, úgy itt is minden évvel egyre rosszabb lesz a helyzet: 2016-ban kellett eddig a legtöbb reklámot törölnie a keresővállalatnak. Mint kiderült, 1,7 milliárdra rúgott a számuk, míg 2015-ben még 780 milliónál megállt a hirdetési feltételeket megsértő reklámok mennyisége.

Széles a spektrum

Egészen különböző tartalmakat volt kénytelen kirostálni a Google. A törölt reklámok között volt, ami gyorshiteleket próbált népszerűsíteni, mások illegális, feketepiaci termékeket (például nem engedélyezett gyógyszereket) jelenítettek meg a webezők orra előtt, egyes hirdetések pedig szerencsejáték oldalakat próbáltak meg felfuttatni.

Mindezeken túl pedig ott voltak, illetve vannak az álhírek, derült ki Scott Spencer igazgató blogbejegyzéséből, mely a tavalyi év vonatkozó eredményeiről számolt be. A Google leírása szerint ezek olyan reklámok, melyek egy aktuálisan felkapott esemény – választások, celebritással történtek stb. – által kiváltott érdeklődést hivatottak meglovagolni olyan site-ok népszerűsítésével, melyeken a valóságtól elrugaszkodott, de nagyon is figyelemfelkeltő címekkel és tartalmakkal irányítanak forgalmat oldalaikra. Az így generált látogatottságot aztán pusztán pénzszerzési célokra is felhasználhatják, de akár mögöttes érdek (például a közvélemény befolyásolása, választásokba való indirekt beavatkozás és így tovább) is állhat a háttérben.

Annak érdekében, hogy ezek minél kevésbé befolyásolják az átlagos internetezőt, a Google felvette a kesztyűt és kiemelten kezdett el foglalkozni az álhírgyártók hirdetéseivel. Nem csak reklámjaikat törli rendszeréből, hanem több mint 1 300 hirdető hozzáférését is felfüggesztette 2016 során.

Nincs egyedül a harcban

Nem csak a keresőóriást zavarják a hamis hírek; egyre komolyabb ellenállás kezd formálódni a hirdetési piacon az ilyen jellegű tartalmakkal szemben. Amint arról írtunk, az amerikai elnökválasztás hajrájában erős tűz alatt tartották a világ első számú közösségi hálózatát, mivel sokan a Facebook nyakába varrták az amerikai elnökválasztás eredményét. A mainstream médiában nagy népszerűségnek örvendő érvelés szerint Donald Trump meglepetésszerű győzelmét az utolsó napokban futótűzként terjedő álhírek hozták össze.

Bár a Facebook a fentieket kategorikusan visszautasította, a felszín alatt lázas ötletelés kezdődhetett a probléma kezelésére. Ennek egyik folyománya az lett, hogy bejelentették: a Facebook hirdetési rendszere nem fog reklámokat megjeleníteni kamuoldalakon.

Terveik szerint külső szervezeteket bíznának meg, akiknek az lenne a feladata, hogy digitális figyelmeztető pecsétet nyomjanak a megbízhatatlannak, hamisnak ítélt híroldalakra, anyagokra. Az alapító szerint nagyon vigyázni kell arra, hogy ne akadályozzák meg a vélemények szabad áramlását, illetve arra, hogy nehogy valódi információkat értékeljenek valótlanul.

Itt a poszt-igazság kora?

A Buzzfeed a tavalyi amerikai elnökválasztás után nyomozta ki, hogy a valódi, tényeken alapuló cikkek látogatottsága elmaradt az álhírekétől. Ez azt jelenti, hogy a kamu hírek több embert értek el, mint a valódiak (amint az az alábbi ábrán is látszik). Az Indexen is megjelent információk szerint az álhírek java Macedóniából, egy macedón kisvárosból származott, ahol sokan ráálltak a valóságtól elrugaszkodott információk gyártására és terjesztésére – a mozgatórugó ezúttal a pénz volt.

A helyiek ugyanis felismerték, hogy a Buzzfeed címadási stratégiájával komoly eredményeket lehet elérni; pár hónap alatt több tízezer eurót kerestek az internetezők átverésével. A legsikeresebb macedón fiatal annak is köszönhette sikerét, hogy nem teljesen nulláról talált ki totálisan elvadult témákat, hanem meglevő információk módosítgatásával csavart annyit a sztorikon, hogy azok még pont ne verjék ki a biztosítékot a Facebooknál és a Google-nél. Így gyakorlatilag hónapokon keresztül háborítatlanul folytathatta tevékenységét.

Piaci hírek

Egyelőre nem tűnik sokkolóan okosnak a Gemini mesterséges intelligencia

Ahogy az lenni szokott, a Google közzétette, a felhasználók pedig azonnal rászálltak az új technológiára, amit sikerült is buta hibákra késztetniük.
 
Ez a kkv-k problémája világszerte. A megoldásszállítók pedig rendszer a széttagoltságra, a sok egyedi igényre, és az ebből eredő magas fejlesztési és támogatási költségekre panaszkodnak.

a melléklet támogatója a Yettel

Minden vállalatnak számolnia kell az életciklusuk végéhez érő technológiák licencelési keresztkockázataival. Rogányi Dániel és Vincze-Berecz Tibor (IPR-Insights) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 1. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.