A biztosítótársaságok árazási modelljeit és stratégiáit alakíthatja át gyökeresen a dolgok internetéhez (IoT), illetve a gép-gép közötti (m2m) kommunikációhoz kapcsolható telematika. Ebben jelenleg az autóbiztosítással foglalkozó pénzintézetek járnak az élen, de hasonló felfordulást okozhat a technológia terjedése az élet- és betegbiztosítás, valamint az ingatlanbiztosítások területén is – állítja legfrissebb elemzésében a Business Insider.    

Berzenkednek az általánosítás ellen a biztosítottak

Az árazási modellek legtöbbje még manapság is korosztályi sajátosságokhoz köti egy-egy biztosítási fajta kockázati tényezőit. Az autóbiztosításokban például magasabb díjakat kell azoknak az autósoknak fizetni, akiknél tudható, hogy a családi járművet már a veszélyérzettel kevésbé rendelkező, tinédzserkorú gyerek is vezeti.

Ezt a fajta általánosítást azonban az ügyfelek egyre nagyobb tábora sérelmezi, nekik – és persze a biztosítóknak – nyújthatnak segítő kezet az új IoT technológiák. A biztosítási piacon bevethető telematikai eszközök ugyanis folyamatosan gyűjtik és elemzik is az adatokat egy-egy adott biztosítási területről.

A használat alapú termékek a gépjármű-biztosítások jelenleg leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik világszerte: egyes becslések szerint 2020-ra a telematikai típusú termékekből származó díjbevételek globálisan elérhetik az 50 milliárd dollárt, a szerződések száma pedig a 100 milliós darabszámot – olvasható a biztositasiszemle.hu oldalon.

Az autóbiztosítással foglalkozó globális szereplők már ma is ajánlanak úgynevezett használat alapú konstrukciókat, amelyek elméletileg a biztosított járműből érkező adatok alapján állapítják meg a fizetendő díj mértékét. Az autókba épített telematikai berendezés a begyűjtött és elemzett adatoknak köszönhetően különbséget tud tenni két, hasonló biztosítási csomaggal rendelkező vezető között: ha az egyik tizedannyi utat tesz meg, vagy nem csúcsidőben vezet, a biztosító a ténylegesen fennálló kockázatnak megfelelő díjat határozhat meg a biztosítottnak.

Nálunk is tesztelik már az új konstrukciókat a biztosítók

Egyes biztosítótársaságok már nálunk is tesztelik ezt a kiegészítő szolgáltatást. A T-Systems által fejlesztett rendszer szerint az autóba telepíthető telematikai eszköz SIM-kártyán keresztül továbbítja az adatokat egy felhőalapú adatbázisba, hogy a biztosító elemezni tudja azokat. Az autósok is követni tudják a saját adataikat mobil alkalmazáson vagy webes felületen keresztül.

Magyarországon ilyen kiegészítő biztosítás egyelőre csak a Casco mellé köthető. Szakértők szerint azonban ma még túlzottan árérzékenyek a hazai ügyfelek, drágállják a telematikai berendezések költségét is, ami nagyjából 20-30 ezer forintra tehető.

Az autótelematika terjedését lassítják az adatvédelmi aggályok is, miután igaz, hogy a biztosítók által alkalmazott AI technológiák és a szenzoros adatgyűjtés biztonságosabb közlekedéshez vagy hosszabb élethez segítenek, cserébe viszont teljesen eltűnhet az ügyfelek magánszférája.

A szakértői szerint azonban még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a tényleges adatgyűjtés csak a biztosítás megkötése után kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a fix biztosítási összeget felcseréljük arra a lehetőségre, hogy a biztosító a teljesítményünktől függően csökkentse, vagy éppen növelje az induláskor megállapított biztosítási díjat. A biztosítók is óvatosak, a biztosításkötéskor inkább egy díjplafont alkalmaznak, erről indulhat a „licit”, vagyis ha jól viselkedik a biztosított, csökkenhet a díj.

Komoly akadályt jelenthet a technológia terjedésének szempontjából az adatok feldolgozásának a képessége is. A lehetséges adatforrások köre ugyanis olyan ütemben bővül, amire nehéz felkészülni. Ezért olyan rugalmas rendszerekre van szükség, amelyek az új adatforrások utólagos beillesztését is lehetővé teszik.

Előrejelzések szerint kevesebb mint tíz éven belül az autók 60 százaléka már hálózatba kapcsolódik majd. Figyelembe véve, hogy manapság nagyjából 1,5 milliárd jármű fut az utakon, és ez a szám az évtized végére már megközelíti a 2 milliárdot, igen tekintélyes változásokról beszélhetünk.

Az Európai Unió előírásai szerint pedig 2018. január elsejétől már csak olyan autókat lehet majd forgalomba helyezni az EU területén, amelyek képesek a kapcsolattartásra, illetve beépített SIM-kártyával rendelkeznek. A CoolCity információi szerint a Magyarországon jelenleg futó 3,6 millió autóból 1,6 millió alkalmas arra, hogy az internethez kapcsolódjon.

Drónokat is bevetnek, ha kell

Kétségtelen, hogy a telematika legkorábban az autós biztosítási piacon talált magának utat, de a biztosítótársaságok egyéb területeken is élnének a lehetőséggel. A nagy irodakomplexumok, kereskedelmi létesítmények biztosítására már drónokkal is készülnek a pénzintézetek. A repülő eszközök az élő munkerőnél hatékonyabban fel tudják deríteni az adott ingatlanokban egy esetleges incidens során keletkező károkat.

A lakásbiztosítók pedig úgy készülnek az IoT-korszakra, hogy díjkedvezményt ajánlanak az otthoni okos eszközöket használóknak, néhány biztosítónál még az eszközöket is ingyen adják a biztosítottnak.

A technológiai fejlődésből nem maradhat ki az egészség- és életbiztosítási szektor, ahol egyelőre viszonylag sovány a felhozatal az ajánlatokból. A biztosítócégek manapság leginkább fitnesz órákat ajánlanak fel a biztosítottaknak, bátorítva őket a használatukra.  Ezzel az egészségesebb életvitelre ösztönzik őket, és ha ezáltal elérnek bizonyos egészségügyi célokat, díjkedvezményt kaphatnak.