A biztosítók által alkalmazott AI technológiák és a szenzoros adatgyűjtés biztonságosabb közlekedéshez vagy hosszabb élethez segítenek, cserébe teljesen eltűnhet az ügyfelek magánszférája.

A mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit már a legtöbb iparágban lelkesen kutatják világszerte, és a gyakorlatban is egyre-másra jelennek meg az AI-technológiákra épülő válallati megoldások. Az évtized első felében meghétszereződött a felvásárlási aktivitás a mesterségesintelligencia-kutatásokon serénykedő startupok körében, sőt a CB Insights statisztikája szerint az ilyen cégeknek az első befektetéstől számítva átlagosan négy évet kellett rá várniuk, hogy egy komoly vállalat bőséges prémiummal felvásárolja őket.

Legutóbb éppen arról agyaltunk, hogy a gyártóipar és a fizikai robotok fejlődése mellett már a virtuális robotok is elkezdték meghóditani az emberek és gépek közti interakció különböző területeit, és már befektetői oldalról is jelentős forrásokat mozgatnak meg. Ezt is az teszi lehetővé, hogy az AI technológiák területén elért eredményekre építve a szoftverrobotok is egyre sikeresebbek az ember-gép vagy akár gép-gép kölcsönhatás automatizálásában és hatékonyabbá tételében. Az AI-k fejlődése mellett azonban egyre nagyobb szükség lesz az életképes üzleti modellek kidolgozására is.

Ők is a személyes adatainkra pályáznak

Az AI alapú egységes kommunikációs megoldást fejlesztő Entefy blogján a cég szakértői külön cikkben elemzik, hogy ami a biztosítási iparágat, illetve a mesterséges intelligencia ottani adaptációját megkülönbözteti a többi iparágtól, az nem más, mint az adatok begyűjtésének módja. A biztosítók a szenzortechnológiák segítségével közvetlenül a felhasználóról szereznének információt, azok otthonába vagy ruházatába költöztetve a multifunkciós érzékelőket. Amikor pedig az adatgyűjtés egy konkrét személyre irányul, az egészen szélsőséges módon irányítja a figyelmet a személyes adatok védelmére.

Nyilvánvaló módon csak nagyon kevesen egyeznének bele abba, hogy a biztosítójuk azonnal értesüljön róla, ha éjszaka megesznek egy fél tábla csokit, vagy véletlenül átmentek a piroson. Ezek azonban egyre kevésbé elméleti problémák: a felhasználóknak már most is nagyon oda kell figyelniük, ha ellenőrzést akarnak gyakorolni a róluk szóló információ útja és felhasználása felett, abban pedig biztosak lehetnek, hogy a biztosítók egyre több adatot szeretnének kapni róluk.

A kérdés most az, hogy az ügyfelek meddig hajlandók maguktól is elmenni, vagyis mennyi és milyen adatot bocsátanak önként a biztosítók rendelkezésére, illetve hogy lesz-e egyáltalán választásuk. Minderre az egyik aktuális példa az okos autók fejlesztése, ahol a társaságok már lelkesen vizsgálják a költségek csökkentésének lehetőségeit a mesterséges intelligenciára alapozva. Ez persze mind a biztosító, mind az ügyfél költségeire vonatkozik, úgyhogy definíció szerint nem feltétlenül rossz dolog.

Az okos autókban már biztosan ott lesznek

Vannak, akik olyan képrögzítő megoldásokat fejlesztenek, amelyek a baleseteket követően szinte azonnal, automatikusan dokumentálják a helyzetet és a sérüléseket. A telematika is lassan elérhetővé teszi azokat a rendszereket, amelyek segíthetnek az ütközések majdnem valós idejű érzékelésében, a károk becslésében vagy a kárigénylés folyamatának gyors elindításában: a beépített vagy okostelefonra telepített eszközök rögtön hívhatják a 112-t is, instruálva mindenkit a baleset körülményeiről.

Az ilyen és hasonló készségeket valószínűleg minden sofőr üdvözölné, azt azonban már kevésbé, hogy ugyanezek a rendszerek akkor is értesítik a biztosítót, ha mondjuk szervizbe viszik az autójukat egy be nem jelentett sérülés miatt, vagy úgy általában monitorozzák a mozgásukat. Még akkor sem, ha a szolgáltató díjkedvezményeket ajánlana, ha tetszenek neki a biztosított valós időben megfigyelt vezetési szokásai.

Az Entefy cikke szerint ugyanis mindez könnyen visszaüthet, és a balesetmentes közlekedés ellenére sokan éppen hogy a díjak emelkedésére számíthatnának. A biztosítók természetesen megtehetik, hogy opcionálisan ajánlják fel a tarifák módosítását az adatgyűjtés eredményétől függően, de elvileg azt is megtehetik majd, hogy egyszerűen nem szerződnek olyasvalakivel, aki nem vállalja, hogy folyamatosan megfigyeljék.

Otthon is szívesen tanulmnyoznának minket

A mesterséges intelligencia ezeknél is bonyolultabb helyzeteket teremthet az egészség- vagy lakásbiztosítások körül. Az előbbi területen már használatban vannak a fitneszkarkötőkhöz hasonló trackerek, amelyek rögzítik, hogy viselőjük mennyit edz, és általában mit tesz azért, hogy megelőzze a betegségeket. Ha ezt az AI lehetőségeivel kombináljuk, akkor az autókhoz hasonlóan kedvezményeket lehet kínálni a proaktív biztosítottaknak, és büntetni lehet azt, aki egészségtelenül él.

Ma már olyan eszközöket is bárhol szerezhetünk, amelyek nagyon rövid idő alatt képesek megmérni a felhasználójuk vércukorszintjét. Nem kell hozzá sok fantázia, hogy elképzeljük, a biztosítóknak milyen értékesek lennének ezek az adatok, mondjuk amikor a cukorbetegség kialakulásának kockázatait mérlegeli. Más kérdés, hogy az ügyfelek nem szívesen adnák ki magukról ezeket az információkat, pedig lassan eljön annak is az ideje, hogy azokat a valóságban is elkérjék tőlük.

Az okos otthonokban már szintén igénybe vehetők olyan biztosítási ajánlatok, amelyek a biztosítottak lakásában gyűjtött adatok alapján biztosítják a prémiumok lehetőségét. Az intelligens termosztátok, hangvezérelt személyi asszisztensek, szellőztetési rendszerek, hálózatra kapcsolódó hűtőszekrények vagy redőnyök, és az összes többi okos eszköz feladatai nem merülnek ki a komfort növelésben és az otthoni folyamatok automatizálásában, nem véletlen, hogy egyes biztosítók akár támogatni is hajlandók ezek beépítését.

Még hosszan keressük majd a közös nevezőt

Az egészben a legjobb, hogy a biztosítóknak még igazuk is van, amikor azt mondják, hogy az ilyen eszközökből nyert információ gördülékenyebbé teszi a kárigények kezelését, ráadásul az ügyfélkezelés magasabb szintre emeléséhez is hozzájárul, nem beszélve a prevencióról, mondjuk egy szivárgó csőmegjavításáról, még mielőtt bekövetkezne a valódi a csőtörés. Mindezekért az előnyökért azonban a magánélet és az adatbiztonság egyes szeleteivel kell fizetnünk.

Az okos otthonokból kiáramló szenzoradatok nem csak a betörések vagy az egyes eszközöket célzó ransomware támadások miatt aggaszthatják a tulajdonosokat, hanem az Entefy szakértői szerint általában is olyan adatkezelési kérdéseket vetnek fel, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek.

Az Accenture felmérése szerint a lakástulajdonosok 78 százaléka hajlandó lenne az otthonában generált információ megosztására a biztosítóval, ha ezért cserébe díjkedvezményekhez jutna. A Pew Research ugyanakkor azt a kérdést tette fel az embereknek, hogy hajlandók lennének-e olyan okos termosztátot telepíteni az otthonukban, amely éjjel-nappal monitorozza, hogy merre járnak az ingatlanon belül. Ebben az esetben a többség elutasító választ adott, ami olyan szempontból is érdekes, hogy a munkahelyek bekamerázása például a nagyobbik részét nem igazán zavarja, és azt is csak az emberek harmada utasítaná vissza, ha egy áruház kedvezménykártyát kínálna neki, cserébe pedig megfigyelné a vásárlási szokásait.

Megszállják a piacot a technológiai cégek

Az már most valószínűnek látszik, hogy a szenzoros adatgyűjtésre épülő kezdeményezések tényleg növelhetik a vezetés és az otthonok biztonságát, vagy hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez. A mesterséges intelligencia alkalmazását ugyanakkor arra kell kihegyezni a biztosítási üzletágban is (vagy a biztosítási üzletágban különösen), hogy kizárják az adatok téves vagy rosszhiszemű felhasználását, ami azt is jelenti, hogy az adatgyűjtést tényleg csak azokra a területekre korlátozzák, amelyek az ügyfelek érdekeit is szolgálják.

Annyi biztos, hogy a globális biztosítási ágazat üzleti értéke a becslések szerint ma már az 5 ezer milliárd dollárt is megközelíti, a hagyományos iparági szereplők pedig növekvő piacvesztési kockázattal számolhatnak az új belépőkkel szemben. Ebben a helyzetben minden szem a már több milliárd dolláros befektetésekkel és gyorsan növekvő ügyfélkörrel rendelkező biztosítástechnológiai (insurtech) startupokra szegeződik: ezek értelemszerűen birtokában vannak az új technológiának, és remélhetőleg jobban értik majd a piaci elvárásokat is a biztosítási üzlet hatékonyságnövelésével szemben.

Cloud & big data

Törésteszt: milyen magasról eshet le az iPhone 8?

Kipróbálták, hogy önnek már ne kelljen: sokat bír az Apple új okostelefonja.
 
A világ biztosítási piaca közel 5 ezer milliárd dollár. Ennek egy részét hamarosan elvehetik az insurtech cégek. De ez mindkét félnek kemény küzdelem lesz.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

Most készüljön fel a fintech világ biztonsági kockázataira!

A pár éve kitört fintech-láz, valamint a jövő év elején életbe lépő PSD2 nem csak a pénzügyi piacok üzleti modelljét borítja meg. A biztonsági kérdéseket is sürgősen újra kell gondolniuk a piac szereplőinek.

A koncentrált erőforrások kockázatai is koncentráltan jelentkeznek. Az informatikai szolgáltatóknak, felhős cégeknek érdemes lenne körülnézniük a közműszolgáltatóknál, hogyan kezelik ezt a problémát.

Sikeremberektől is tanultak a CIO-k

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2017 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.