Egy tavalyi felmérés szerint 2011 és 2015 között meghétszereződött a felvásárlási aktivitás a mesterséges intelligencia (MI) témára fókuszáló startupoknál. A CB Insights számításai szerint ezen cégeknek az első befektetéstől számítva átlagosan mindössze négy évet kellett várni arra, hogy egy komoly vállalat megkeresse őket egy visszautasíthatatlan ajánlattal. A VentureBeat friss összeállítása alapján következzen néhány példa a legaktívabb felvásárlók közül, hogy mire és mennyit költöttek az elmúlt években.

Az Alphabet (majdnem) mindent visz

A Google már a bő másfél évvel ezelőtti névváltás előtt is a terület egyik élharcosának számított, és az MI-ben rejlő lehetőségeket az Alphabet-korszakban is hasonló intenzitással keresik. Ha éppen házon belül nincs meg a képesség, nem hezitálnak mélyen a zsebükbe nyúlni. A vállalat az elmúlt öt évben 11 mesterséges intelligenciával foglalkozó kisebb céget tett a kosarába.

Az egyik legismertebb fogás a brit DeepMind csapata volt, akiknek a szaktudása nagyjából 500 millió dollárt ért meg a Google-nek még 2014 legelején. Az akkor még alig csak két éve alapított, nyilvánosan szinte semmit nem "mutató" startupra nagy sietve csaptak le, mert félő volt, hogy például a Facebook szerzi meg a körülbelül 50 munkatársat foglalkoztató céget. Egy mesterséges intelligenciában jártas szakértő a terület legerősebb privát vállalkozásaként definiálta Hassabis startupját, amely olyan komoly szellemi központként üzemelt, hogy a Google-lel, a Facebookkal vagy a kínai Baiduval lehetett egy lapon említeni.

A befektetés elég jó megtérülést hozhatott, hiszen a sok fejlesztés, projekt között például akad olyan, amelyikkel a cég adatközpontjainak hűtési rendszerét optimalizálták. Az intelligens, prediktív analitikai megoldással a szervereket ellátó hűtőrendszer fogyasztását bizonyos esetekben 40 százalékkal is sikerült mérsékelni. De említhető egy másik terület: a brit Nemzeti Egészségbiztosítási Rendszer a DeepMind segítségével olyan lakosokra "vadászik", akik valamilyen életveszélyes betegség kockázatának vannak kitéve.

A 300 milliárd dollárosra becsült MI-piac minél nagyobb szeletének megszerzését persze nem csak a maroknyi brit zsenire bízza az Alphabet. A Google Cloud Platform felvértezésére nem kevesebb mint 30 milliárd dollárt szánnak, hogy a gépi tanulás és mesterséges intelligenciával támogatott analitika területén elért áttöréseket üzleti előnnyé kovácsolják.

Mesterséges Intel

Az amerikai csipgyártó csak tavaly három startupot csapott magához, amivel az Apple mellett az egyik legaktívabb szereplője volt az évnek. Az Intel számára beszállítóként is fontos a terület, hiszen az MI-alkalmazások futtatására kihegyezett processzorok iránt bizonyosan nagy lesz az érdeklődés az elkövetkező időszakban. Ebben nyújt majd segítséget a dublini Movidius, amelynek gépi látás segítő speciális lapkáit többek között drónokhoz, robotokhoz, VR szemüvegekhez és biztonsági kamerákhoz is lehet használni.

Egy másik fontos területen, a mélytanulásban a nagyjából 400 millió dollárért beszippantott, alig több mint két éve alapított Nervana Systems segítségével léphet előre a vállalat, amelyik egyre nyilvánvalóbb módon igyekszik stratégiai fókuszba helyezni a dolgok internetét és az ezt kiszolgáló eszközöket, megoldásokat.

A legfrissebb hír azonban eljelentéktelenít minden eddigi befektetést, hiszen a cég a héten hozta nyilvánosságra, hogy több mint 15 milliárd dollárért felvásárolta az önvezető rendszereket tervező Mobileye-t. Az izraeli startup tavaly már elkezdett együtt dolgozni az amerikaiakkal a BMW-nek szánt önvezető megoldáson, de a Tesla vezetéssegítő rendszerét, az Autopilotot is jegyző Mobileye megszerzésével a korábbi együttműködést minden bizonnyal nagyobb léptékűvé rajzolja majd át az Intel, és igyekeznek bármilyen gyártó számára elérhető, könnyen integrálható önvezető rendszert, szolgáltatási csomagot alkotni.

Microsoft, a nagy öreg

A redmondi vállalat finoman szólva sem ma kezdte a témát, hiszen a Microsoft már az 1990-as évek elejétől igyekszik megalapozni jelenlétét a mesterségesintelligencia-kutatásban. A tavaly alapított Microsofot Ventures pedig kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy szép reményű MI-vállalatokat kutasson fel és helyezzen el ezekben befektetéseket.

A Microsoft ezernyi területen kísérletezik a technológiával, ám ezek nem mindegyike sikertörténet. A cég érdekes próbálkozásnak szánt chatbotjából a tréfás kedvű felhasználók órák alatt rasszista Hitler-imádót faragtak, és a leállítás-javítás-újraindítás manővert követően sem kellett sok, hogy Tay azzal dicsekedjen: éppen marihuánát szív a rendőrség orra előtt.

Azért pozitívumokból is bőven akad példa, többek között a gyógyászatban, az automatikus feladatvégrehajtásban alkalmazott programok, azaz botok szegmensében és beszédfelismerésben is. De a közelmúltból említhető még a Project Malmo néven futó kísérleti platform, amely az MI-kutatásokhoz nyújt lehetőséget a Minecraft környezetében, vagy éppen az OpenAI-val nemrég bejelentett nagyszabású együttműködés. További érdekes fejlesztési területnek tűnik a programokat író program.

Ami a konkrét felvásárlásokat illeti, a tavaly év egyik fontos üzletét jelentette a negyedmilliárd dollárért megvett SwiftKey. A SwiftKey egy Androidon és iOS alatt is használható alternatív szövegbeviteli alkalmazás. Az app elsődleges célja, hogy a felhasználó a begépelni kívánt szöveget az eredetihez képest sokkal hatékonyabban vigye be, amihez az applikáció több segítséget is nyújt. A számos nyelven (köztük van a magyar is) használható billentyűzet fejlett prediktív funkciókkal, illetve az úgynevezett flow képességgel gyorsítja a gépelést.

És a többiek

Ugyan most ezt a három céget emeltük ki, de még hosszasan lehetne írni a példákat egy sor másik nagyvállalattal kapcsolatban. Mint mondjuk az MI-vel kapcsolatos szabadalmak rekordját (is) tartó IBM, ahol a cég "kabalaállatává" vált Watsont számtalan területen vetették már be. Watson szintén nem csak házon belül kap segítséget a fejlődéshez, hiszen például a két éve megvásárolt intelligens keresőszolgáltatást, a Blekkót kifejezetten "neki" szánták.