A Microsoft mesterséges intelligenciát kutató részlege által előállított beszédfelismerő rendszer új rekordot ért el az emberi szöveg felismerésében. Képes úgy megérteni egy-egy beszélgetést, ahogyan az emberek – és most már szinte ugyanolyan hatékonysággal, ahogyan azt mi tesszük.

Az áttörés számszerűsítve 5,9 százalékot jelent. Ekkora arányban téveszti el a szavakat, vagyis ekkora hibaaránnyal dolgozik a technika. Noha ez még mindig nem tökéletes, de két tényt ezzel kapcsolatban jó tudni. Egyrészt ez az arány már megegyezik vagy még jobb is a fordítással professzionális szinten foglalkozók teljesítményével, másrészt a múlt hónapban még „csak” 6,3 százalékos szintet produkált a Microsoft fejlesztése. Vagyis a redmondi beszédfelismerő rendszer hatékonysága gyakorlatilag elérte azt a szintet, amikor már képessé válhat kiváltani az emberi munkaerőt.

Mindez természetesen egyelőre angol nyelven jelent hatalmas előrelépést, de a többi nagy világnyelvnek sem kell félnie, előbb-utóbb fel fog zárkózni erre a szintre a spanyol, a mandarin, a francia és a német is. A kisebb nyelveknél – mint például a magyarnál - persze már nehezebb lesz idáig eljutni, nem is mernénk találgatásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, mikor lesz emberi szintű a magyar nyelv MI alapú felismerése.

Visszatérve a Microsoft fejlesztésére: a rendszer neurális hálózatokat használ az elképesztő mennyiségű adat feldolgozásához és a mintafelismeréshez. Ennek segítségével nem csak a beszédmegértés fejlődhet ugrásszerűen, hanem a beszéd szöveggé való átalakítása is. Ez különösen hasznos az egyre inkább terjedő virtuális személyi asszisztensek korában, a Microsoft minden bizonnyal meg fogja támogatni a rendszerrel saját, Cortana nevű fejlesztését.

„Hatékonyabbá fogja tenni a Cortanát, igazán intelligens asszisztenst faragva belőle” – adott hangot lelkesedésének Harry Shum, a Microsoft Artificial Intelligence and Research csoportjának vezető alelnöke.

Gőzerővel folyik a fejlesztés

A redmondi vállalat stratégiai fontosságúként kezeli a mesterséges intelligencia területét, kiemelt figyelmet fordítva az MI jövőjére, ezért dedikált részleget hozott létre Qi Lu, a vállalat Office termékekért és Bing keresőmotorra alapuló üzletágáért felelős igazgatója és Shum felügyelete alatt. A Microsoft ettől a csapatmunkától a mesterséges intelligenciára támaszkodó szolgáltatások és termékek gyorsabb fejlődését és megjelenését várja.

„Az MI eltér a többi kutatási terméktípustól. A mesterséges intelligencia technológiákat a lehető leggyorsabban szeretnénk a felhasználók kezébe adni”, nyilatkozott Shum, aki azt is elárulta, hogy Luval és a Microsoft igazgatójával, Satya Nadellával együtt hárman több mint egy éve dolgoznak a vállalat MI irányába tett erőfeszítéseinek fokozásán.

Kénytelenek is, ha nem akarnak lemaradni: a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése igazi „hot topic” lett az elmúlt pár évben. A Google, az Amazon, az Apple és a Facebook egyaránt végez ilyen irányú tevékenységet, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Szerencsére nem futnak teljesen szét a szálak; öt nagy techcég létrehozta a Partnership on Artificial Intelligence to Benefit People and Society nevű nonprofit keretrendszert, melynek elsődleges célja a mesterséges intelligencia kutatása, az erre alapuló új technológiákkal kapcsolatos irányelvek létrehozása és az MI nyilvánossággal való megismertetése és elfogadtatása.