A Microsoft 2014 szeptemberében 2,5 milliárd dollárért vásárolta meg a Minecraft című játékot fejlesztő céget, a Mojangot. A Minecraft sandbox vagy open world típusú (nyílt játékterű) rendszerének egyik érdekessége, hogy a több tízmilliós felhasználói bázisával együtt tudományos és oktatási célokra is kiválóan alkalmas. Utóbbiak kapcsán már tavaly év végén beszámoltunk róla, hogy a Code.org a Microsoft ajánlásával indított böngészőben futtatható informatikai edukációs programot. A Minecraft: Education Edition oldalán azóta egy nyílt forrású "világépítő" eszközt is lelepleztek, ami elvileg idén ősszel kerül majd forgalomba.

A játék legújabb felhasználása azonban ennél is sokkal érdekesebb: a Microsoft pénteki bejelentése alapján a Minecraft innentől a szoftvercég dedikált platformja segítségével a mesterséges intelligencia tesztpályája lehet. A vállalat Project Malmo elnevezésű, eddig csak privát béta kiadásban futó tulajdonképpen a Minecraft szervereiből csinál olyan környezetet, amely alatt futtatni és vizsgálni lehet az AI-kat, pontosabban azok megfelelő elemeit a gépi tanulás és a sandbox játékra jellemző feladatok végrehajtásánk tekintetében.

Virtuális világban tanulhatnak az AI-k

A projektről először márciusban lehetett hallani, akkor azonban – még AIX néven – csak a kiválasztott kutatók férhettek hozzá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kísérleteket segítő szimulációs eszközhöz. Pénteken azonban a Microsoft megnyitotta a Project Malmo forrását, ezzel akár alapfokú programozói ismeretek mellett is lehetőséget ad az algoritmusok tesztelésére legegyszerűbb feladatok elvégzésétől egészen odáig, mint a komplex környezetben való viselkedés, a máshonnan szerzett képességek átvitele vagy a külvilággal (akár valódi emberekkel) folytatott interakció.
 

_{A Microsoft a Project Malmo-n dolgozó kutatóinak csapata}

_{forrás: blogs.microsoft.com}

A lényeg tehát, hogy a Minecraft-alapú kezdeményezés nem csak az előre kódolt feladatok végrehajtásáról vagy reakciók vizsgálatáról szól. A rendszert eleve azzal a szándékkal tervezték, hogy a szofisztikált algoritmusok tanulási, interakciós vagy problémamegoldó képességeit vizsgálhassák, ami nem feltétlenül csak az emberi intelligenciát kiterjesztő programok szempontjából hasznos, de minden kutatási irányban alapvető fontosságú, a járművek irányításától és az életmentő műveletek koordinációjától kezdve a főzésig és a mosásig.

A platform lehetőségei elvileg igen nagyszabásúak, amennyiben a Minecraft környezete a rendelkezésre álló virtuális környezetek közül elég közel áll a való világhoz. Ezen belül olyan funkciók is a kutatók rendelkezésére állnak, mint mondjuk az "overclocking", amelynek révén jelentősen felgyorsíthatják a játékban végrehajtott műveleteket és ezáltal a kísérleteket vagy a tanulási folyamatot is. A Malmo természetesen a folyamatok monitorozását is lehetővé teszi, vagyis minden aktivitásról részletes adatokat szolgáltat, amelyeket a kutatók meg is oszthatnak egymással.

A végrehajtástól a tanulásig

A Project Malmo lényegében a Java alapú Minecraft-modból és olyan kódokból áll, amelyek révén az AI-k ágensprogramjai képesek információt gyűjteni és cselekedni a Minecraft környezetében. A komponensek Windows, Linux és Mac OS rendszerek alatt is rendelkezésre állnak, maguk a kutatók pedig az általuk választott programozási nyelveken kódolhatják az ágenseket. A projekt megnyitása éppen abból a szempontból jelentős lépés, hogy az elméleti kutatásokkal kapcsolatos gyakorlati tesztek elvégzésére egyelőre nincs túl sok lehetőség – márpedig az AI-k számára éppen azok a dolgok a legnehezebbek, amelyek az emberek szemében a legkönnyebbnek tűnhetnek. 

A Microsoft hivatalos blogja szerint az elműlt években a mesterségesintelligencia-kutatások látványos eredményeket értek el az olyan területeken, mint a beszédfelismerés és -fordítás, vagy a képfelismerés és -feliratozás. Ugyanakkor az "általános intelligenciának" nevezett képesség még igencsak fejletlen. Egy adott algoritmus képes lehet nagyon jól – akár az embernél is jobban – végrehajtani a megfelelő feladatokat, azonban az összes többivel egyáltalán nem boldogul, mivel az emberre jellemző befogadási és tanulási folyamatokat eddig még nem igazán sikerült modellezni.