Az amerikai autóklub négy különböző modellt tesztelt, nem túl biztató eredménnyel. A technológia folyamatosan fejlődik, de most még csak magunkra számíthatunk.
Hirdetés
 

Az American Automobile Association (AAA, praktikusan az amerikai autóklub) nemrég közzétett kutatásának eredménye szerint az automatikus fékrendszerek az esetek több mint felében nem akadályozzák meg, hogy a járművek elgázolják a járókelőket, gyerekek esetében pedig még gyengébben teljesítenek: nagyjából minden tizedik alkalommal előzik csak meg a balesetet. A szervezet által idézett 2017-es statisztika egyébként közel 6 ezer halálos kimenetelű gázolást jegyez az Egyesült Államokban, ami az összes közúti haláleset 16 százaléka, és meredeken emelkedő 2012 óta.

A tragédiák megelőzésében elvileg fontos szerep juthat az automata fékezésre képes gyalogosészlelő rendszereknek, amelyek adott esetben hamarabb észlelik a gyalogosokat, mint maga a vezető. A veszélyre azonnal hang- és fényjelzésekkel figyelmeztetnek, sőt abban az esetben önállóan is le tudják fékezni a járművet, ha a sofőr nem reagál a figyelmeztetésre. Az AAA most négy darab különböző, 2019-es autómodellt tesztelt: a Tesla Model 3, a Toyota Camry, a Chevrolet Malibu és a Honda Accord mind fel vannak szerelve ilye, a saját gyártójuk által fejlesztett rendszerekkel.

Nem szeretik a sötétséget és a gyerekeket

A járművek képességeit lezárt útszakaszokon próbálgatták, ahol a kutatók járókelőkre emlékeztető és a járókelőkre jellemző sebességgel mozgatott bábuknak vezették az autókat. A fékre a sofőrök minden esetben csak akkor léptek rá, amikor a járművek már nekiütköztek a bábuknak, hogy meggyőződjenek róla, mikor és hogyan jeleznek vagy avatkoznak be a vezetéssegítő funkciók. A fenti, kiábrándító eredményeket tovább rontja, hogy a rendszerek rossz fénviszonyok között vagy éjszaka még gyengébben teljesítettek, bár arra a gyártók is figyelmeztetnek, hogy ilyenkor romlik a hatékonyságuk.

Az AAA anyagából legfeljebb olyan biztató eredményeket lehet kiolvasni, amelyek alapján a gyalogosészlelő funkciók a nem túl távoli jövőben már értékelhető segítséget nyújthatanak majd. Ilyen megállapítás például, hogy 20 mérföldes (körülbelül 32 kilométer per órás) sebességnél mindegyik modell jelezte, 40 százalékban pedig magától is elkerülte a a várható ütközéseket. Amikor ez nem sikerült, az automata fékrendszer akkor sem volt teljesen haszontalan, mivel átlagosan 6 mérfölddel (majdnem 10 kilométer per órával) olyankor is csökkentette az ütközés sebességét.

Nem baj, ha van, de bízni nem szabad benne

Ezzel szemben a teszt elég nyilvánvaló hiányosságokra is felhívja a figyelmet: ilyen, hogy a kereszteződéseknél való kanyarodáskor a járművek már egyetlen esetben sem fékeztek. Az AAA mindenzek nyomán ismét felhívja rá a figyelmet, hogy a gyalogosészlelő rendszerekre semmiképpen sem szabad rábíznunk magunkat, mivel azok egyelőre csak egy tartalék biztonsági funkciót jelentenek, nem pedig az ütközések elkerülésének elsődleges eszközét. Ahogy nemrég a Waymo új fejlesztései kapcsán is írtuk, a technológiát nem csak a gyalogosok vagy a biciklisták észlelésére kell felkészíteni, hanem arra is, hogy érzékelje és azonosítsa a körülmények hirtelen változását.

A Wired magazin egyik tavaszi cikkéből az is kiderült, hogy az autósok szempontjából a gyalogosok viselkedése kiszámíthatatlannak vagy önveszélyesnek tűnhet, de a járókelők valójában sokkal okosabban közlekednek, mint amilyenek az őket irányító vagy észlelő és értékelő rendszerek. A szabályokat ugyanis gyakran szegik meg olyan módon, hogy ezzel saját biztonságukat a járműforgalom minél kisebb megavarásával növeljék – a 65 év fölötti gyalogosokat például több mint kétszer gyakrabban ütik el lámpával vagy stoptáblával nem védett zebrákon, mint amikor simán csak átszabálytalankodnak valahol az úttesten.

Konzumer tech

Mustafa Suleyman másfél évet ad a fehér gallérosoknak az MI-vel szemben

A Microsoft MI-főnöke szerint egy-másfél éven belül a szellemi munkát végzők feladatait is átveszi a mesterséges intelligencia.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.