Bár a K&H idei első félévre vonatkozó innovációs indexe azt mutatta, hogy a hazai közepes és nagyvállalati szektor innovációs aktivitása a felmérés kezdete, 2021 eleje óta lényegében stagnál, a mesterséges intelligencia iránt érzékelhetően nőtt az érdeklődés.
A bank közzétette a kutatás MI-re vonatkozó adatait, melyekből kiderül: az elmúlt két évben végrehajtott digitális fejlesztések szembeszökően magas aránya kapcsolódik a mesterséges intelligenciához. 2021-2022-ben még csak a cégek bő negyedét foglalkoztatta a kérdés, hogy mit is kezdhetne a technológiával, ám 2023 első felében már minden második válaszadó az alkalmazásáról számolt be. Ez az arány mostanra visszaesett 30 százalékra. Ez a bank elemzői szerint azt tükrözi, hogy a szervezetek szembesültek a realitásokkal: a piacon elérhető megoldások nem feltétlenül alkalmazhatók egy az egyben, azaz saját fejlesztésekre, testre szabott megoldásokra van szükség ahhoz, hogy az MI valóban hasznos eszközzé válhasson.
Ez a válaszok változásából is kiderül: 2021-22-ben a cégeknek mindössze pár százaléka indított belső MI-fejlesztési projektet. 2023 második félében 11 százalékra nőtt az arányuk, jelenleg pedig 17 százalék. Német Balázs, a K&H innovációs vezetője szerint ezt fontos árnyalni: míg egy éve csak az igazán nagy cégekre volt jellemző, hogy belső fejlesztési projektet indítanak, ma már a mintában szereplő összes cégkategóriánál megfigyelhető. A 4 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében persze magasabb az arányuk (22 százalék), de még magasabb azoknak a vállalatoknak a körében, melyek az elmúlt két év során új terméket vagy szolgáltatást vezettek be (26 százalék).
A mezőgazdaság és az ipar lassabban halad, előbbi szektorban a cégek 5, utóbbiban 9 százalékánál futnak ilyen projektek. Ezzel szemben a kereskedelemben robbant a technológia. 2023 második félévében már a cégek 16 százaléka alkalmazta, az idei első félévben viszont már 24 százalékuk. A szolgáltatói szektorban 17 százalékuk fejleszt valamilyen MI-alapú megoldást.
Látszik, hogy eddig mi jött be, és mi nem
A technológiát a cégek 12 százaléka használja fordítási, tolmácsolási feladatokra. Egy év alatt 1 százalékról 11 százalékra ugrott azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek beszédfelismerési, gépi fordítási feladatokat, valamint chatbotok működtetését bízzák MI-re. A marketingkommunikáció területén (ezt idén mérték először) 15 százalékuk alkalmazza. Ha a konkrét feladatokat nézzük, szövegírásra, illetve hirdetések optimális elhelyezésére egyre többen használják. Ezzel szemben az MI-vel történő személyre szabott ajánlatok készítése visszaesett: 2023-as első félévében még az MI-használók 38 százaléka kísérletezett ezzel, most kb. 10 százalékuk. Ugyancsak erősen visszaesett (26-ról 7 százalékra) a kockázatelemzési, csalásfelismerési célra történő használat.
A cégek elhanyagolható része alkalmazza előrejelzésre, döntéshozatal alátámasztására, támogatására, vizuális adatok feldolgozására, arc- vagy képfelismerésre, folyamatautomatizálásra, autonóm robotok irányítására vagy toborzási folyamatban a jelentkezők előszűrésére, kiválasztására.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak