Egy osztrák-magyar startup is beszáll a mesterségesintelligencia-alapú gyógyászati piacra. A 2018-ban alapított XUND az MMC Ventures és a MassMutual Ventures nemzetközi alapkezelők vezette csoporttól kapott 6 millió euró magbefektetést. Az ügyletről kiadott közlemény szerint Ausztriában és Magyarországon ez az egyik legnagyobb magbefektetést, amit startup kapott. (A régióban azonban egyáltalán nem ritka az ilyen volumenű magbefektetés, tavaly például a PortfolLon és a DayOne Capital vezetésével adtak össze 8,5 millió dollárt egy román pénzügyi MI-startupnak.)

A bécsi és budapesti központtal működő XUND olyan probléma megoldásába fogott bele, ami már régóta foglalkoztatja az egészségügyi iparág szereplőit: MI-alapú diagnosztikára fejlesztenek alkalmazást. Applikációjuk a közlemény szerint jelenleg az egyetlen olyan szoftveres megoldás a saját területén, amelyet az Európai Unió MDR-direktívája (Medical Device Regulation) szerint regisztráltak orvostechnikai eszközként. A terméket a II.a kockázatú (nagyjából a közepesnek felel meg) orvosi segédeszközként tartják nyilván az EU-ban.

A XUND rendszerét a leírások alapján ugyanarra találták ki, mint amit már több egészségügyi fejlesztés is megkísérelt: mesterséges intelligencia felhasználásával automatikusan feldolgoznak több millió orvosi publikációt, majd a tüneteket, személyes kockázati tényezőket és a páciensek demográfiai adatait figyelembe véve külső beavatkozás nélkül azonosítják a betegségeket. Az IBM a Watson képességeinek felhasználása kapcsán már a 2010-es évek elejétől próbálkozott ezzel, hogy aztán idén tokkal-vonóval túladjon a Watson Health nevű üzletágán.

Az osztrák-magyar startup egy saját, több évig fejlesztett algoritmust használ, amely jelen állapotában több mint 4000 ismert betegség és egészségügyi állapot azonosítására képes (a cég honlapja szerint 93,3 százalékos pontossággal), valamint segíti a betegségmegelőző kezeléseket is.

Klasszikusan magyaros felállás

A céget hárman alapították, két üzletember, Petrovics Tamás (a jelenlegi CEO korábban a McKinsey-nél dolgozott) és Lukas Seper, valamint dr. Tarabó Zoltán, Szombathelyen és Bécsben praktizáló aneszteziológus, aki a startup orvosi részlegét is vezeti. A vállalat működése a klasszikus modellt követi: Bécsben az operatív irányítás, Budapesten a fejlesztés és az orvosszakmai támogatás.

"A tőke és a befektetői háttér megkönnyíti és felgyorsítja belépésünket az angolszász piacokra, ezt bizonyítja az is, hogy a héten megnyitottuk londoni irodánkat" – mondta Petrovics, aki szerint különleges lehetőséget kaptak, hogy ők alkossák meg a jövő digitális betegútjának infrastruktúráját.

Az MI alkalmazása betegségek diagnosztizálásához ígéretes irány, de a fejlesztők egyelőre vékony jégen járnak. A pandémia alatt nagy segítség lett volna, ha sikerül az egyébként elég hamar és alaposan feltérképezett tünetegyüttes azonosításához bevetni a mesterséges intelligenciát. Ehhez képest a gyakorlat csupán megerősítette azokat a félelmeket, melyek az MI első egészségügyi alkalmazása óta léteznek: az MI-t egyelőre nem lehet magára hagyni, de az orvosi döntéshozatalt gyorsíthatja.