Az IBM a Watsont veti be az amerikai egészségügyi rendszer megreformálására. Az Amerikai Kongresszus költségvetési hivatala szerint az elkövetkezendő 10 évben mintegy 14 ezermilliárd dollárt költenek majd az egészségügyre. A nagyságrendből is látható, hogy minden olyan törekvés, amely a rendszer működését valamiféleképpen olcsóbbá teheti, az nagy érdeklődésre tarthat számot – és nem csak az Egyesült Államokban.

Az IBM szerint a kognitív számítástechnika, valamint a nagy tömegű adatok elemzése nagymértékben segítheti az ellátás színvonalának emelését, az ellátó rendszer hatékonyságának növelését – végső soron a takarékoskodást.

De miért a Watson?

A klinikai orvoslással kapcsolatos adatokra is igaz az adatrobbanás, egy gyakorló orvosnak egyre nehezebb naprakészen tartania a tudását, különösen akkor, ha a leterheltség miatt a továbbképzésre, szakcikkek olvasására havonta mindössze néhány órája marad. Így viszont ha még valamilyen formában fel is dolgozzák különböző szakcikkek a klinikai gyakorlatban összegyűjtött tapasztalatokat, az azokban megtestesülő tudás kiaknázatlan marad.

És itt jön a képbe a Watson, melynek üzleti hasznosítására az IBM januárban hozta létre a Watson Groupot. Ennek egyik lehetséges iránya az egészségügy, amely a Watson Group egyik fontos fejlesztési iránya lesz. A kognitív számítástechnikai „szupereszköze” amúgy már bekapcsolódott az orvoslásba. A közelmúltban jelentették be például, hogy a Watsont felhasználják a New York Genome Center daganatos megbetegedések genetikai hátterét vizsgáló kutatásaiba.

Itt azonban most többről van szó: a klinikai gyógyítás során keletkező információk átfogó elemzésével segítenék a hatékonyabb gyógyítást. Az egyes esetek elemzésével, illetve a a különböző, a gyógyítás során keletkezett dokumentumok egységes feldolgozásával és elemzésével olyan információkhoz juthatnak a klinikai gyógyászatban az orvosok, melyek gyorsabbá és pontosabbá tehetik a diagnózis felállítását, miáltal hatékonyabbá válhat a terápia.

A sokadik lépés

Az IBM egészségügyi informatikai fejlesztése a 60-as években kezdődtek. A cég már korábban is érdekelt volt az egészségügyben, az 50-es években építette meg első szív-tüdő gépét, ami műtétek alatt gondoskodott a beteg vér- és oxigénellátásáról. 1961-ben kezdte meg működését a Nagy Kék fejlesztette első elektronikus betegnyilvántartás rendszer. A 70-es években a WHO-nak készítettek a himlőjárványok kitörésére és terjedésére modellt. A 90-es években komoly szerepe volt az orvosi képalkotási módszerek fejlesztésében.

Az ezredforduló után fordult a cég érdeklődése az adatelemzés és a gyógyászat összekapcsolása felé. Ennek első nagy lépése a World Community Grid crowdsourcing projekt elindítása volt, amely többek között genetikai és AIDS-kutatásokhoz biztosít számítási teljesítményt. (Ebben a gridben egyébként magyarok is részt vesznek szép számmal.)

A Watson azonban minden korábbi projektet meghaladva valóban új távlatok nyíltak az "adatvezérelt gyógyászatban".