A japán Bridgestone 910 millió eurót fizetett a holland cégnek, amely a pénzből a navigációs szolgáltatásait fejlesztené.
Hirdetés
 

Gumiabroncsgyártónak adta el telematikai és flottamenedzsment-üzletágát a navigációs eszközeiről ismert TomTom cég. Az 1991-ben alapított holland vállalat 910 millió eurós vételárat tudott kialkudni a japán Bridgestone-tól. Elemzők szerint ez jó üzlet: a tárgyalások megindulása után az üzletág értékét 700 millió euróra becsülték, amihez képest a hollandoknak 25 százalékos felárat sikerült kialkudniuk.

A Brigestone elsősorban azt várja az üzletág megszerzésétől, hogy jobban pörög a gumiabroncs-üzlet. Hatékonyabban fognak működni az adatvezérelt üzletágak, miáltal növekedhet a flottás megállapodások száma. Emellett Paolo Ferrari, a Brigestone európai operációjának vezetője nem zárt ki, hogy a telematikai üzletág megszerzése új üzleti lehetőségeket is feltár majd.

Fókuszban az önvezető technológa

A jól értesültek szerint ezt a lépést nehéz másként értelmezni, mint hogy a TomTom felveszi a harcot a navigációs szolgáltatások fejlesztésében a Google-lel, és ehhez sok forrásra van szüksége. A TomTom vezetése ezt ugyan nem ismerte el, de az eladást bejelentő közleményeben a TomTom vezéigazgatója, Harold Goddijn arról beszél, hogy a stratégiai lehetőségeket megvizsgálva jutottak arra, hogy a telematikai üzletág eladása mind az üzletág, mind pedig a TomTom alaptevékenysége szempontjából a legjobb lépés, és a vállalat elsősorban az önvezető technológiák irányába kívánja fejleszteni térképkészítő rendszerét.

Amikor a Google elkezdte felépíteni Maps szolgáltatatását, valószínűleg még kevesen sejtették, hogy egyszer az stratégiai fegyver lesz a keresőóriás kezében. Az önvezető autó egyik alapvető eleme ugyanis a navigáció alapját adó térképszolgáltatás. A Google pedig ebben tudatosan építkezett: készített egy nagyon jó alapadatbázist (Maps), amihez 2013-ban megvette a közösségi alapon valós idejű információkat nyújtó Waze-t is.

Azóta ráadásul a Google kiépítette a teljes környezetet: van egy operációs rendszere (Android Auto) és van önvezető technológiája, az önálló cégbe, a Waymóba kiszervezett Waymo One. A Google Androiddal is sok autógyártó próbálkozott (Volvo, Honda, Hyundai, Audi), tavaly ősszel pedig a Mitsubishi és a Reanult döntött úgy, hogy autóiban Androidot és Google Mapset használ.

Négy fontos szereplő küzd a piacért

Jelenleg a térképpiacon négy fontosabb szereplő verseng. A Google és a TomTom mellett ott van az OpenStreetMap, valamint a HERE, amit eredetileg az amerikai Navteq fejlesztett, majd 2007-ben a Nokiához került, onnan pedig 2015-ben három autógyártóhoz (Audi, BMW, Daimler), melyek mellé 2017-ben betársult az Intel is.

Tavaly a Google átalakította a Google Maps Platformot, egyszerűsített az előfizetési konstrukciókon, és iparág-specifikus szolgáltatásokat is indított. A Mapsre alkalmazásokat fejlesztők körében a változások miatt meglehetősen nagy lett a felzúdulás, többségük szerint ugyanis a Google végső soron nagyon drágán kínálja a szolgáltatását. Ezt kihasználva a TomTom tavaly év végén olyan SDK-t adott ki, amely ingyenes hozzáférést biztosít térképekhez és forgalmi információkhoz. A lépéstől azt reméli a vállalat, hogy nagyobb fejlesztői közösséget tud felépíteni a szolgáltatása köré. A Google kiváltotta felháborodásra egyébként a HERE is reagált, és hasonló céllal, mint a TomTom, freemium szolgáltatáscsomagot indított.

Azt persze nehéz megjósolni, hogy melyikük lesz a befutó. Még az is lehet, hogy nevető kívülállóként végül a kínaiak szakítják a legnagyobbat. Kína ugyanis, amely az elektromos autók után az önvezető járműveknek is a legnagyobb felvevőpiaca lehet, a térképszolgáltatás fejlesztésébe biztonsági okokból nem enged be külföldi fejlesztőket. Ha tehát az európai és amerikai autógyártók be akarnak lépni a kínai piacra, szükségük lesz helyi navigációs cégekre, és ez az ottani – a stratégiai fejlesztéseikre szinte korlátlan forrással rendelkező – kínai cégek malmára hajtja a vizet.

Mobilitás

Saját dolgozói megfigyelésével tanítaná a Meta az MI-ügynököket

A leütések, az egérmozgás vagy a képernyőképek rögzítését olyan készségek fejlesztéséhez használnák fel, ahol nehéz lemásolni az ember-gép interakciót, bár az akadékoskodó jogászok szerint az ilyen típusú munkáltatói felügyelet mindenképpen elbillenti a hatalmi egyensúlyt a munkáltató javára.
 
Hirdetés

A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal

Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!

A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.