Enyhén emelkedett a pályakezdők átlagos nettó bérigénye 2020-hoz képest. A tavalyi 242 500 forinttal szemben idén 248 800 forintos átlag jött ki a Zyntern állásportál idei felmérésében.

Ahogy egy éve, úgy idén is magasabb az elvárt, mint a valós átlagjövedelem: a KSH 2021-es adatai szerint a 20 év alattiak nettó átlagfizetése 165 613 forint, míg a 20-29 éves korosztályé nettó 240 227 forint. A Zyntern felmérésben a 16-19 évesek átlagosan 244 600 forintot szeretnének hónap végén hazavinni. Ennél kevesebbel, 243 900 forinttal is beérné a 20-23 éves korosztály, míg a 23-26 évesek vágya a 264 500 forintos nettó.

Fent az orvosok, lent a pedagógusok

Az teljesen érthető, hogy a felmérés jelentős különbségeket hozott ki a különböző szakmákban dolgozók elvárásai között. Az azonban elgondolkodtató, hogy a legmagasabb jövedelemigényt megjelölő orvosoknál közel 30 százalékkal alacsonyabb fizetéssel is megelégednének a kezdő pedagógusok (akik ezzel a vizsgált szakmák rangsorának a végére kerültek). Az orvosok átlagosan 299 ezer forintot várának el, míg a kezdő pedagógusok megelégszenek átlagosan 212 ezer forinttal. Ennél még a középfokú szakképesítéssel rendelkezők is többet, közel 220 ezer forintot várnak el.

Szintén az elmúlt év fejleménye, hogy csökkent a különbség a műszaki-mérnöki és az IT/technológiai szakmák között. Míg a műszaki területekre készülők átlaga egy év alatt csökkent 287 ezerről 279 ezer forintra, addig az IT szakembereké 265 ezerről 271 ezer forintra emelkedett.

Bár a Zyntern kérdőívét mintegy négyezren töltötték ki, nem tekinthető reprezentatívnak, és elsősorban a vágyakról szól (érdekes lenne megnézni, hogy mekkora bérigényt adnak meg ugyanezek az emberek, amikor egy konkrét állásra jelentkeznek).

A realitásokról árnyaltabb és pontosabb képet rajzol az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszere (DPR). A 2019-es adatokra épülő gyorsjelentés (PDF) szerint toronymagasan az informatikai diplomát szerző pályakezdők keresnek a legjobban. A kezdő, diplomával rendelkező IT-sokat átlag bruttó 487 775 forinttal vették fel, ami kb. 324 ezer nettó forintot jelentett (kedvezmények nélkül).

A DPR adatai arra is rámutatnak, hogy kifizetődő belevágni a mesterképzésbe. A 2017-18-ban alapszakon végzettek (BSc) átlagjövedelme bruttó 413 263 forint volt, ez a különböző kedvezmények nélkül kb. 275 ezres nettó bért jelent. Az MSc diplomával rendelkezők átlaga viszont bruttó 647 380 forint, ami kb. 431 ezer forintos nettót jelent. Az sem mindegy, milyen intézményben végez valaki. A legjobban a BME-s MSc diplomát honorálják a cégek, havi 750 ezer forint körüli bruttóval (kb. félmilliós nettó), de szépen fial az ELTE-n, a Miskolci Egyetemen (mindkettő 650 ezer körül), a Pécsi Egyetemen és a Corvinuson (600 ezer körül) szerzett MSc is.

Vidéken sem akarnak kevesebbet keresni

Egy év alatt jelentősen csökkentek a vidéki és a fővárosi pályakezdők bérrel kapcsolatos elvárásai között a különbségek. A Zyntern felmérése tavaly 9, idén viszont már csak 3 százalék eltérést mutatott. A vidéki válaszadók átlagos nettó bérigénye 246 ezer, míg fővárosiaké 253 ezer forint volt. A valóság azonban ennél valószínűleg szomorúbb, hiszen KSH adatai jelentős budapesti előnyt mutatnak. A fővárosi átlagkereset 27 százalékkal magasabb, mint az országos átlag, bár ez az egyetemi képesítést igénylő munkahelyeken valószínűleg lényegesen kisebb.

Az IT-s munkaerőpiac egyébként még mindig keresletinek tűnik. Erre utal az Oktatási Hivatal gyorsjelentésének az az adata is, hogy a BSc szakon végzők 63, az MSc-n végzők 71 százaléka dolgozik a tanulása mellett (a DPR terminológiájában: dolgozik a képzés utolsó hónapjában). Aki a diplomaszerzés után helyezkedik el, egy BSc diplomával alig több mint egyetlen hónapot kell várnia a megfelelő ajánlatra, míg egy MSc diplomával már kb. három hét alatt (0,82 hónap) találnak állást a végzősök.