Háromezer pályakezdőt/végzőst kérdezett meg a Zyntern.com állásportál arról, hogy milyen nettó kezdőfizetéssel lenne elégedett. A teljes válaszadói kör nagyjából a KSH által számított átlagot hozta. Januárban a KSH szerint 249 500 forint volt a nettó átlagkereset (azóta emelkedett). A Zyntern kérdőívét kitöltők által megadott nettó összeg ennél valamivel alacsonyabb: 242 500 forint.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az összes válaszadó 47 százaléka nettó 250 ezer forintot vagy magasabb összeget adott meg.

Nem mindegy, hol élsz és ki vagy

Bár a kutatás nem reprezentatív, szépen kirajzolódnak belőle a földrajzi, nemi, valamint a végzettséggel, szakterülettel kapcsolatos különbségek. Láthatóan továbbra is tartja magát az a trend, hogy a műszaki és informatikai pályákon és a fővárosban élőknél általánosan magasabb a bérigény, ahogy az is, hogy a nők átlagos bérigénye jóval alacsonyabb, mint a férfiaké.

A vidéki és a fővárosi válaszadók átlagos bérigénye között több mint 9 százalék az eltérés utóbbiak javára. A vidéki válaszadók átlagosan 230 ezer forintot, míg fővárosi társaik 251 ezret adtak meg elvárt kezdő fizetésként. Utóbbiak körében nagyobb azok aránya is (52 százalék), akik legalább 250 ezer forintot akarnak kézhez kapni, a vidéki válaszadóknál csak 38 százalék jelölt meg ilyen kezdőfizetést.

Jóval nagyobb a bérigény közötti különbség a nemek között. A nők átlagosan nettó 223 ezer forintot, amíg a férfi válaszadók 273 ezer forint kérnének kezdőként. A különbség tetemes: a nők igénye mindössze 81,5 százaléka a férfi pályakezdőkének.

Az eltérés minden szakterületen érvényesül, de nem egyenlő mértékben. A legnagyobb különbséget a kutatás a szakképzésből kikerülők körében mérte: ott a nők közel 22 százalékkal alacsonyabb összeget jelöltek meg, mint a férfiak. Jelentős volt a különbség a mérnöki pályákon (16,6 százalék), a közgazdászoknál (16,2 százalék) és a jogászoknál (15,2 százalék) is.

Ehhez képest a bölcsész pályáknál mért 3,3 százalék elenyészőnek mondható, de az IT/technológiai területre igyekvők körében mért 6,7 százalékos különbség sem kiugró.

A nemek közötti különbség a bérezésben nem magyar sajátosság, mint a kutatás összefoglalója írja, Európában a nők óránként átlagban 16 százalékkal alacsonyabb bérért dolgoznak, mint a férfiak. Hazánkban, a KSH szerint a teljes munkavállaló népességet tekintve 2019-ben és 2020 első negyedévében is 17 százalék volt a bérkülönbség.

A kérdés a bérigényre vonatkozott ugyan, de mint az összefoglaló is írja, a bérigényt általában mindenki igyekszik a feltételezett realitásokhoz igazítani, azaz egyfajta társadalmi tapasztalatot tükröz.

A mérnök és az IT-s a király

A legmagasabb átlagos bérigényt a mérnöki területeken tanuló és végzett fiatalok adták meg: az ő átlaguk 287 ezer forint. A középiskolát vagy szakiskolát végzettek viszont csak 201 ezret várnak. A szakképzésben tanulók átlaga 202 ezer forint, míg a bölcsész végzettségűeké 206 ezer.

A mérnöki és IT pályák más szempontból is kiugranak. A válaszadók 39 százaléka kezdő mérnökként (nem IT-s) legalább 300 ezer nettót szeretne (közülük minden ötödik legalább 350 ezret). Érdekes módon az IT/tech terület pályakezdői szerényebbek: 31 százalékuk szeretne nettó 300 ezret kezdéskor.