A Facebook csatlakozott a big techként hivatkozott nagypályás informatikai vállalkozások abszolút krémjéhez. Az Apple, a Microsoft, az Amazon és az Alphabet/Google után a közösségi oktopusznak is sikerült áttörnie az 1000 milliárdos értékhatárt. A cég papírjai az elmúlt időszakban egyébként is kiválóan teljesítettek, de az álomszint hirtelen megugrásához szükség volt arra is, hogy egy jelentős jogi ügyben a cég számára abszolút kedvező döntést hozott tegnap egy szövetségi bíró.

El lehet tenni a hentesbárdot...

A vállalat ellen még tavaly decemberben indított pert az amerikai versenyfelügyelet (Federal Trade Commission's - FTC). Az összesen 46 tagállammal közösen benyújtott keresetek súlyos versenykorlátozó gyakorlatokkal vádolták a közösségi óriást. Az eljárás jelentőségét az adta, hogy elméletben akár olyan ítélet is benne volt ebben a jogi csatározásban, amely a Facebookot az Instagram- és a WhatsApp-felvásárlások felülvizsgálatára kényszeríti.

Ettől nagyon messze kerültünk azzal, hogy az ügyben eljáró szövetségi bíró tegnap visszadobta az FTC keresetét. James Boasberg olvasatában a hatóság nem tudta kellő mennyiségű bizonyítékkal alátámasztani piaci erőfölénnyel való visszaélésről szóló vádjait.

A döntés annak ellenére lett olyan, amilyen, hogy a bíró elismerte, az FTC több olyan esetet is prezentált, ahol valóban felmerülthet a cég versenyellenes magatartása. A probléma csak az, hogy a versenyfelügyelet által felhozott példák még 2013-ból valók. Márpedig a hatályos törvények szerint a Facebook feldarabolásához aktuálisan zajló, vagy éppen megvalósuló piaci hatalommal való visszaélést kellene bizonyítani.

...egy időre

Fontos részlet azonban, hogy magát az eljárást nem szűntette meg a hétfői döntés. A bíró 30 napot adott az FTC-nek arra, hogy kiegészítse keresetét. Továbbá Boasberg azt is világossá tette, hogy ettől függetlenül a Facebookot még rá lehet kényszeríteni korábbi vásárlásai felülvizsgálatára. Ehhez arra lenne szükség, hogy bebizonyosodjon, hogy a vállalat a WhatsApp és az Instagram megvételével versenytörvénybe ütköző monopólium birtokába jutott a személyes közösségi hálózatokhoz köthető szolgáltatások piacán.  

Szintén érdemes azt is megemlíteni, hogy a perrel párhuzamosan kétpárti kezdeményezés van folyamatban a szabályozó környezet átalakításáról. A közelmúltban a Szenátus elé került törvénymódosítási csomag nem titkolt szándéka az, hogy a big tech túlhatalmának ellensúlyozására megfelelő eszközökkel rendelkezzen a kormányzat. Ha törvényerőre emelkednek a javaslatok, az lényegesen megváltoztathatja ezeknek a vállalatoknak a működési szabályait. Beleértve azt is például, hogy milyen esetekben hajthatnak végre felvásárlásokat, illetve az is benne van a kalapban, hogy bizonyos piaci szegmensek feladására is rákényszerülhetnek majd a súlyuk, beágyazottságuk miatt egyre több problémát jelentő gigacégek.