Autót (még) nem gyárt, de az érzékelőktől a szoftverekig a teljes önvezető stackkel foglalkozik, és már a fejlesztésnek ebben a szakaszában is központi szerepet kap a dizájn.

Újabb információk erősítik azt a feltételezést, hogy az Apple-nél irányváltás történt az önvezető technológia fejlesztésében, azaz a Titan projektben. A Reuters belső forrásokból származó értesülései szerint a vállalat olyan szenzorgyártókkal tárgyal, melyek termékei illeszkednek önvezető koncepciójába.

Tavaly kezdődött az irányváltás

Az irányváltás első jele az volt, amikor tavaly augusztusban visszahívták a céghez a Titant addig egyedül irányító Bob Mansfield mellé Doug Fieldet, aki öt évet húzott le a Teslánál. Idén januárban történt egy kisebb átszervezés is a projektcsapatban: elküldtek/áthelyezte 200 embert, de a vállalat akkor is hangsúlyozta, hogy továbbra is kiemelten kezeli a projektet.

A Field visszacsábítását és a csapat átszervezését sokan akként értelmezték, hogy az Apple esetleg tényleg saját járműben gondolkodik. Azóta egyébként újabb vasas szakemberrel bővült a csapat: szintén a Teslától igazolták le Michael Schwekutsch-ot, aki az elektromos hajtás fejlesztését felügyelte Musk vállalatánál.

Mindezzel együtt a Reuters szerint továbbra sem egyértelmű, hogy az Apple saját autót akarna. Informátorai szerint egyébként inkább nem, mert az autógyártó-piacra nehéz belépni, és nem is lenne időszerű egy ilyen lépés a vállalat részéről. Az azonban kétségtelen, hogy nem vetette el egyből a saját jármű gyártásának ötletét, a vállalatnál dolgozott is egy kisebb mérnökcsapat ilyen témákon.

Olcsóbb és jobb szenzorok kellenek

A mostani hírek a szenzorgyártókkal történő tárgyalásokról némileg tisztítják az összképet. Az Apple olyan fedélzeti érzékelőket keres, melyek kisebbek, olcsóbbak és könnyebben gyárthatók, mint amiket a jelenlegi technológiák használnak. De nemcsak beszállítókban gondolkodik, hanem állítólag maga is dolgozik új generációs szenzorokon.

Tesztautóiban jelenleg a Velodyne LiDAR-jaival (Light Detection and Ranging) dolgozik. Egy ilyen rendszer azonban nagyon drága, és komoly mechanikus alkatrészei is vannak, emiatt nagy, és túl sok a meghibásodási lehetőség. (Ezt a problémát nem csak az Apple ismerte fel, több érintett vállalat és startup is keresi a megoldást.)
 

Az Apple önvezető tesztautója Kaliforniában: egy ilyen ormótlan érzékelőrendszert kellene belesimítani az autó vonalaiba...


Mint minden új technológiánál, az önvezető autóknál is kulcsfontosságú a gyártási költség leszorítása a tömegtermelés beindításához. Az Apple olyan érzékelőkben gondolkodik, amiket félvezetőknél alkalmazott gyártási technológiával (olcsón) is elő lehet állítani. Ezzel közelebb jutna ahhoz, hogy az érzékelőrendszerek árát a több ezer dolláros kategóriából legalább a néhány száz dolláros szintre vigye. Emellett azon is dolgozik, hogy növelje az érzékelők "látótávolságát".

Apple-szentháromság: hardver – szoftver – dizájn

Az informátorok szerint az Apple teljes önvezető "stackben" gondolkodik, tehát a szenzoroktól a fedélzeti számítógépen át a szoftverekig olyan komplett rendszert akar építeni, amit bármilyen autóba be lehet majd szerelni.

Ugyanakkor a vállalat itt sem tagadja meg magát. Cupertinóban már a teljes autonómiában gondolkodnak, és nem valamiféle fejlett vezetéstámogató rendszerben. Mindehhez az egyik informátor szerint forradalmian új formát is keresnek: olyan érzékelőket, amik belesimulnak az autó vonalaiba, nem csúfítják el a jármű formavilágát, és mégis tökéletesen működnek.

Mobilitás

Bűncselekmények gyanújával készült feljelentés a KRÉTA-rendszer ügyében

A 2019-ig visszatekintő kormányzati átvilágítás "gyanús mintázatot" talált, ennek nyomán pedig 40 oldalas feljelentés készült a KRÉTA, a Neptun és az állami iratkezelők 100 milliárd forintot is meghaladó kifizetésit illetően.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.