Egy olyan nagy gazdasági potenciállal bíró ország esetében, mint amilyen Dél-Korea, rendkívül komoly üzleteket jelentenek a kormányzati döntések. Ebből a szempontból sem mindegy, végigviszik-e azt a nemrég bejelentett tervet, hogy az állami rendszerek egy jó részét áttennék Linuxra.

Hasta la vista, Windows?

A belügyért és biztonságért felelős minisztérium bejelentése szerint a kormányzati személyi számítógépek esetében szakítanának a Windowszal, és helyette linuxos alapokon építkeznének. A váltástól egyrészt a szállítói kitettség csökkentését, másrészt a költségek mérséklődését várják a tárca illetékesei. 

A projekt körül amúgy egyelőre sok a bizonytalanság. Annyit biztosan tudni, hogy szűkebb körű tesztek kezdődnek, és amennyiben azok beváltják a hozzájuk fűzött reményeket (és nem üti fel a fejét mondjuk biztonsági probléma), megkezdődhet a nagyobb léptékű átállás. Egyelőre azonban sem a pontos menetrend, sem az nem világos, hogy melyik Linux-disztribúciót nézte ki magának a kormányzat.

A váltás oka lehet a Windows 7 2020 elején lejáró támogatása, ami miatt tengernyi munkállomást kell frissíteni, vagy külön díjért biztosítani a támogatás hosszabbítását. Ugyanakkor az nem teljesen egyértelmű, hogy az "ingyenes" nyílt forráskód bevezetése valóban észrevehető költségcsökkentést eredményez-e. A dolgozók képzése, a fejlesztések és a Linux támogatása is pénzt és erőforrást emészt fel, gyakran többet, mint amennyit a másik oldalon megspórol a szervezet.

Változó sikerrel

Az állami, önkormányzati szereplők esetében több példát is lehet hozni hasonló törekvésekre, de ezek közül egyelőre nem nagyon van olyan, amit hosszú távon sikertörténetnek lehetne beállítani. Európában az évezred elején csodájára jártak a müncheni LiMux projektnek, amely hosszas előkészítés után 2003-ban indult el, és minden nehézsége ellenére összességében sikeres projektnek tűnt. Két évvel ezelőtt – nem teljesen függetlenül a városvezetésben bekövetkezett változásoktól – azonban a városatyák úgy döntöttek, 2020-ig minden lényeges változtatást visszacsinálnak, azaz jövőre közel 30 ezer számítógépen cseréleik le a Linuxot Windowsra.

Ugyanakkor a német ügy nem vette el a kedvét a barcelonai honatyáknak, akik tavaly kezdtek hozzá egy 72 millió eurós költözésnek. A nagyváros vezetése nem csak (vagy feltétlenül) a költségek mérséklése miatt döntött a nyílt forráskód mellett. A meghirdetett digitális átalakulási program kiemelt célja ugyanis a teljes technológiai függetlenség elérése és a magánélet maximálisan garantált védelme.

Jut is, marad is

A Microsoftnál persze ma már teljesen máshogy állnak hozzá az ilyen "kilengésekhez". Egyfelől a cég is hatalmas lépéseket tett azért, hogy nyisson a nyílt forráskódú világ felé, másrészt pedig az óriásvállalat bevételei egyre kevésbé függnek a szoftverlicenc-értékesítéstől. A bevételekben ugyanis egyre fontosabbak az olyan cloudos szolgáltatások, amelyeket simán lehet kínálni linuxos ügyfeleknek is.