A fékrendszereket gyártó Knorr-Bremse egyelőre csak kísérletezik a technológiával, de ha bejön, sokat nyerhet rajta a kötött pályás közlekedés.

Budapesti üzemében indította el a Knorr-Bremse csoport vasúti üzletága, a Knorr-Bremse Rail Systems azt a kísérleti projektet, amelyben a 3D fémnyomtatás bevezetésének lehetőségét vizsgálja a vasúti fékrendszerek alkatrészeinek gyártásában. Ehhez már be is szerezték 240 millió forintból a szükséges fémnyomtatót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával. Ha a projekt sikeres lesz, a nyomtatót később a gyártásában is alkalmazhatják.

Nem a 3D nyomtatás az újdonság

Az, hogy a vasúti járművekben 3D nyomtatással állítanak elő pótalkatrészeket, nem különösebben újdonság – de csak nem biztonságkritikus helyeken. A tavalyi InnoRail konferencián Martin Nemecek, a Német Államvasutak jármű-karbantartási feladatokat végző leányvállalatának (DB Fahrzeuginstandhaltung) munkatársa, azt mutatta be előadásában, hogyan sikerült a vasúti kocsik egyszerűbb sérült alkatrészeinek cseréjét gyorsítani és költséghatékonyabbá tenni 3D nyomtatással. (Egyébként ugyanezt az utat követi az amerikai hadsereg is.)

A Knorr-Bremse azonban továbblépett: biztonságkritikus alkatrészeket is nyomtatással állítanának elő, amire a cég szerint még nem volt példa az iparágban. Első körben csak prototípusokat és pótalkatrészeket nyomtatnak, kihasználva azt, hogy a fémnyomtatás a korábbi töredékére rövidíti le a prototípus gyártási folyamatát. Erre már több gyártó is épít: a Siemens például a turbinagyártásban, a Ford pedig az autógyártásban aknázza ki.

A Knorr-Bremse Csoportnál a budapesti lesz az első kísérlet arra, hogy 3D fémnyomtatót használjanak fékrendszerek alkatrészeinek előállítására.

Minden szempontból hatékonyabb

Nem csak a gyorsaság miatt hatékonyabb a 3D fémnyomtatás, mint a hagyományos gyártás. Megtakarítást jelent, hogy kisebb az alapanyag- és szerszámigény, valamint az energiafelhasználása is, mint az öntésnél és a forgácsolásnál. Ráadásul olyan geometriai alakzatok is kialakíthatók, melyeket a hagyományos eljárásokkal nem lehet létrehozni – a Siemens is ezt a lehetőséget akarja kamatoztatni a turbinalapát-gyártásban.

A nyomtatott alkatrészeket alaposan tesztelik a következő hónapokban. A cég közleménye szerint amúgy ezek minősége más iparágakból származó tapasztalatok alapján ezek minősége jobb lehet az öntött vagy forgácsolt alkatrészekénél.

A hagyományos gyártósort sokára lehet lecserélni

A Knorr-Bremse jelenlegi álláspontja egyébként az, hogy egyelőre a kis példányszámú, rövid határidejű gyártás kifizetődő az additív technológiával. Az inkább a távoli jövőben várható, hogy egyes termékkategóriák és alkatrészek gyártásában felválthatja a mai gyártási technológiákat.
 

Így működik a DMLS fémnyomtató (a Széchenyi István Egyetem berendezése)


Az additív gyártástechnológiát (azaz a 3D nyomtatást) leginkább a tervezési idő rövidítésére használják. A tervezőszoftverből egyenesen a gyártóeszközbe kerülhet a legyártandó tárgy, nem kell hozzá speciális szerszám, és a gyártósort sem kell ideiglenesen átállítani. Ez mind időben, mind költségekben hatalmas megtakarítást hoz.

A Knorr-Bremse az EOS cég által gyártott DMLS (Direct Metal Laser Sintering) technológiát szerezte be. Ebben egy körülbelül 400 wattos lézernyaláb olvasztja meg a nyomtatógépbe helyezett, 20-30 mikronnyi szemcsékből álló fémport, majd körülbelül 0,02 milliméteres rétegenként építi fel a nyomtatandó tárgyat (lásd a fenti videót). Használhat alumíniumot, acélt és titánt is.

A réteges anyagszerkezet tulajdonságai eltérnek a hagyományosan előállított fémekétől, de az eddigi tapasztalatok szerint minőségben nem marad el tőlük.

Piaci hírek

Jövőre kezdik a gyárak invázióját a kínai humanoid robotok

Jövőre mennek gyártásba a kínai MagicBot új modelljei, amelyek már egymással is képesek lesznek a hatékony együttműködésre.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.