Hat-hét héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy minden kulcsfontosságú kérdésben megszületik a kompromisszum, de most sokkal zúrösebbnek látszik a dolog – idézi a fejlett MI kockázatait vizsgáló Future of Life Institute egyik vezetőjét a Reuters. A hírügynökség hétfői riportja szerint az uniós törvényhozók nem tudnak megegyezni a ChatGPT és a hozzá hasonló rendszerek szabályozásában, ami már a mérföldkőnek tekintett európai törvények (AI Act) létrejöttét fenyegeti. Ahogy azt különböző források megerősítették, a megállapodás akadálya az úgynevezett alapmodellek és a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásának megítélése, miközben a tárgyaló feleknek pénteken már a végső tárgyalásokat kellene megkezdeniük ezzel kapcsolatban.
Magát a törvényjavaslatot kétéves tárgyalás után júniusban hagyta jóvá az Európai Parlament, most pedig az EP, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői közötti találkozókon kellene megállapodni a tervezetről. Az uniós országok szakértői is pénteken fejtik ki álláspontjukat az erre vonatkozó kérdésekről, miközben az EP-képviselők véglegesítik álláspontjukat. Ha a megegyezést nem sikerül tető alá hozni, akkor fennáll a veszélye, hogy már nem is kerül rá sor a jövő évi európai parlamenti választások előtt, és azokat követően sem lesz két pillanat újra felvenni a fonalat. A növekvő bizonytalanság nyilván az érintett európai iparágaknak sem tesz jót, hiszen a vállalkozások szeretnének némi kiszámíthatóságot látni, ahogy ráfordulnak a 2024-es évre.
Még abban sem értenek egyet, hogy miről tárgyalnak
A Reuters az ellentétekről szólva kiemeli, hogy egyes szakértők és törvényhozók többszintű megközelítést javasoltak az egyes MI-modellek felhasználószáma alapján, mások viszont úgy látják, hogy nem az aktuálisan kevesebb felhasználó miatt lesz kevésbé veszélyes egy-egy mesterségesintelligencia-megoldás. Közben a gazdasági miniszterek október 30-án Rómában tartott találkozóján Franciaország meggyőzte Olaszországot és Németországot, hogy a szigorú szabályozás helyett első körben támaszkodjanak a generatív MI fejlesztőinek önszabályozására. Ez a Bizottság, sok EP-képviselő és még több MI-kutató szerint borzalmas ötlet, miután az önszabályozás valószínűleg drámaian elmaradna a biztonságot garantáló szabványoktól.
A francia Mistral vagy a német Aleph Alpha, ahol a jelek szerint elnyerték országuk kormányának támogatását, azonban a többszintű megközelítés ellen lobbiznak, és a technológia általános korlátozása helyett az egyes termékekre vonatkozó szabályok kialakítása mellett kardoskodnak. A Reuters szerint egyébként a megbeszélések függőben lévő kérdései közé tartozik a mesterséges intelligencia meghatározása, az alapvető jogok hatásvizsgálata, illetve a bűnüldözési és a nemzetbiztonsági kivételek megállapítása is. A legutóbbi, november 29-i találkozón ezekben a kérdésekben nem született megegyezés, és ha most sem jutnak egyről a kettőre, akkor a következő belga elnökségnek már csak nagyon rövid ideje marad a választásokig.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak