Az Európai Parlament szerdán szavazta meg álláspontját a mesterséges intelligencia szabályozásáról, amelynek alapján megkezdődhetnek a tárgyalások az uniós tagországok kormányait tömörítő Európai Tanáccsal és az Európai Bizottsággal a vonatkozó jogszabályok végleges szövegéről. Az EB még az év végéig szeretne megállapodást kötni az MI-törvény teljes tervezetéről, ami a dolgok mostani állása szerint 2026-tól lenne érvényes a területen működő vállalatokra, de vezető európai bizottsági tisztviselők addig is egy önkéntes magatartási kódex elfogadását szorgalmazzák. A szavazás egyik legfontosabb eredménye, hogy a képviselők többsége a valós idejű, távoli biometrikus megfigyelés teljes betiltása mellett foglalt állást.

Ez annak a tavaly megszületett politikai megállapodásnak a felmondását jelenti, amelynek értelmében az eljárás bizonyos bűnüldözési helyzetekben megengedett lett volna, és ami a beszámolók szerint számos tagország esetében jelenthet majd vörös vonalat a tárgyalások során. Az Európai Néppárt egyes képviselői most az eltűnt gyerekek felkutatását vagy a terrorizmus elleni fellépést is a kivételek közé emelték volna, de ezek a módosítások végül elbuktak a plenáris szavazáson. A törvényhozók emellett további intézkedéseket fogadtak el az általános célú MI és az olyan alapmodellek vonatkozásában, mint a ChatGPT-t pörgető GPT-4, előírva a gyártóknak kockázatelemzést és a modelljeik képzéséhez használt jogvédett anyagok összegzését.

Nagyon magas és túlságosan magas kockázatok

Az Európai Bizottság először két évvel ezelőtt tett javaslatot a mesterséges intelligencia szabályozásának kockázatalapú megközelítésére, amelynek keretei között nem elsősorban magát a technológiát, hanem annak felhasználását korlátoznák. Ennek értelmében az olyan alkalmazások teljes kizárását javasolják, mint amilyen mondjuk a társadalmi kreditrendszer, és további szabványokat állítanának fel a különféle kockázati szintekre. A jogalkotók ennek során minimális, korlátozott, magas és elfogadhatatlan besorolást határoznának meg; az utóbbira nyilván a teljes tilalom lenne érvényes, míg a magas kockázatú megoldásokat ugyan nem tiltanák be alapértelmezett módon, de megkövetelnék működtetésük megfelelő transzparenciáját.

Mások mellett ilyenek lennének a választások eredményének befolyásolására is alkalmas MI-rendszerek vagy a több tízmillió felhasználóval rendelkező közösségimédia-platformok ajánlórendszerei, amelyek jelenleg teljesen átláthatan módon működnek. Az EP mostani döntése már az általános célú mesterséges intelligenciára és a nagy nyelvi modellekre is kiterjed, amelyek amely az elmúlt hónapokban nem csak a közvélemény, de a szabályozók figyelmét is felkeltették. Az ilyen alapmodellek fejlesztőinek ugyancsak fel kell majd mérniük az egészségre, a biztonságra, a természetre, a társadalmi berendezkedésre vagy a jogállamiságra vonatkozó kockázatokat, és ennek nyomán be kell jegyeztetniük termékeiket egy uniós adatbázisba.