A Google története során negyedszer kapott több milliárd eurós bírságot az Európai Unióban, ezúttal egy olyan trösztellenes ügyben, ami már hosszú évek óta zajlik a vállalat saját online hirdetésmegjelenítési technológiai, illetve saját szolgáltatásainak előnybe helyezése kapcsán a versenytársak, az online hirdetők és a kiadók kárára. A 2,95 milliárd eurós büntetés az AdX hirdetési piactér és a DFP platform szabálytalan működésével kapcsolatos, a vállalatnak pedig 60 napja lesz rá, hogy javaslatokat tegyen a megoldásra.
Az Európai Bizottság versenypolitikai biztosa szerint az összeférhetetlenség hatékony megszüntetésének egyetlen módja a strukturális megoldás lenne a Google részéről, ami alatt az Adtech üzletág egy részének eladását kell érteni. A társaság már bejelentette, hogy fellebbez az általa hibának minősített döntés ellen, de az Európai Kiadói Tanács (EPC), melynek panasza nyomán eredetileg elindult az EB vizsgálata, azt közölte, hogy a bírság nem orvosolja a Google visszaéléseit, és továbbra is a cég felosztását sürgeti.
Ha ennyivel megússzák, akkor köszönik szépen
Az EU vezető tisztviselői korábban valóban ilyesmiről beszéltek, mivel a korábbi bírságokkal és a Google versenyellenes gyakorlatainak megszüntetésére vonatkozó felszólítások valóban nem hoztak sok eredményt. A mostani eset abban különbözik az előzőektől, hogy az EB az amerikaiakkal való feszültebb viszony és Donald Trump keménykedése ellenére is kiszabta a bírságot, de a különféle beszámolókban idézett szakértők szerint ez is a Google győzelme lesz, ha a cég felosztásától végül meghátrálnak.
Bár a közel 1200 milliárd forintnak megfelelő uniós bírság hatalmas összeg, a Google-nek szinte aprópénz, ha az idei második negyedévben elért 24 milliárd eurós bevételéhez és a különféle módszerekkel kitaposott piaci pozíciójához mérjük. A Google felosztása egyébként odahaza, az Egyesült Államokban is téma volt, ahol egy szövetségi bíró megállapította, hogy a vállalat illegális monopolhelyzetben van az online kereséseket illetően, de csak a keresőmotor átalakítását rendelte el, a Chrome böngésző eladását már nem írta elő.
Amit szabad Jupiternek, nem szabad az EU-nak
Ez utóbbit éppen az amerikai igazságügyi minisztérium szorgalmazta, így még izgalmasabb, hogy Trump elnök a Truth Social oldalon közzétett bejegyzésében rögtön tisztességtelennek és diszkriminatívnak nevezte az EB intézkedéseit. Hozzátette, hogy kormányzata nem is fogja hagyni azok érvényre jutását, és megint belengette, hogy az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza értelmében büntetéseket szabhat ki azokra az országokra, amelyek intézkedései indokolatlan és észszerűtlen terheket rónak az amerikai kereskedelemre.
Hogy ezek újabb vámok lennének, netán a Vizcayai-öböl átnevezése, arról még nem tudunk sokat. Egy második bejegyzésben azonban Trump csupa nagybetűvel szólította fel az Európai Uniót, hogy AZONNAL szálljon le a Google-ről és persze az Apple-ről, amelyekről szerinte már eddig is 13, illetve 17 milliárd dollárt gombolt le jogosulatlan követelésekkel. A híradások alapján a bejegyzések egy nappal azután jelentek meg, hogy Trump a Fehér Házban látott vendégül egy csapat technológiai vezetőt, akik felváltva dicsérték az elnököt.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak