Mióta csak gyűjti a vonatkozó adatokat az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, még sosem regisztrált annyi menekültet a világban, mint amennyiről napjainkban tudnak. Az otthontalanná vált emberek száma meghaladja a 65 milliót. Sok ország nyújt számukra menedéket, de az ellátórendszert terhelő, növekvő nyomást egyre nehezebben tudják kezelni.

Megbecsülni a jövőt

Kétségtelen, hogy globális krízisről van szó, hiszen nem csak Szíriából vagy Afrikából áramlanak a menekültek, hanem például a mianmari rohingyák ügye is nagy port kavart fel pár hónapja. Gyakran félre is értelmezik a jelenséget, vagy a hozzáértés hiánya vagy politikai tőke kovácsolása (esetleg mindkettő) miatt, azt vélelmezve, hogy senki sem tud kielégítő megoldással szolgálni. Ugyanakkor az emberiség kezében vannak olyan eszközök, melyek sokat enyhíthetnének ezen emberek szenvedésein és összességében a befogadó országokat is kevésbé terhelné le ellátásuk.

Prediktív analitikai eszközökkel érdemes megvizsgálni a jelenlegi és a (közel)múltban bekövetkezett változásokat, melyekkel elég jól előre lehet(ne) jelezni, mire számítsunk a következő pár évben ezen a téren. A statisztikai eszközök ugyanis napjainkra egészen széles körben elterjedtek, nem csak a pénzügyi vagy az időjárás-előrejelzési területeken alkalmazzák őket, hanem például az iskolából várhatóan kimaradó diákok meghatározásában, a szociális szférát fenyegető potenciális visszaélések felderítésében, az áruszállítás útvonalainak rövidítésében és így tovább. A mögöttünk álló időszakból gyűjtött adatok a megfelelő algoritmusokkal még azelőtt előre jelezhetik a problémákat, mielőtt azok ránk rúgnák az ajtót.

Sajnos az emberiség nagyobb csoportjaira gyakran jellemző az előrelátás igényének hiánya. Ez az otthonukból elüldözöttek vagy menekülni kényszerülők esetében tovább rontja a háborúk miatt amúgy is nehéz geopolitikai helyzetet. Ebből is következően pár, az e tekintetben frontvonalban levő országra csapódik le a migráció java. A szíriai polgárháború ilyen jellegű következményeinek zömével például Jordánia, Libanon, Törökország és Görögország kénytelen szembenézni. A második és harmadik vonalban állók (köztünk hazánk) jelentős része visszavett a szolidaritásból, ami viszont csak megnövelte a jelenleg fő befogadónak számítók terheit.

Jobb terhelés-eloszlás, élhetőbb környezet

Hogyan jön képbe az adatelemzés, a prediktív analitika ezen a téren? Nos, a migrációs adatok már számos különböző forrásból rendelkezésünkre állnak. Ezek kifinomult elemzésével a szakértők meghatározhatják, hogy a következő nagy migrációs hullám melyik irányba fog elindulni. Ennek ismeretében a döntéshozók megfelelően cselekedhetnek (már amennyiben nem a szavazatmaximalizálás, hanem a józan ész vezeti őket). A befogadókat segítő szervezetek pedig gyorsan és pontosan meghatározhatják, mely régiókban van a leginkább szükség anyagi és dologi támogatásra, így koncentráltan cselekedhetnek.

Ennek eredményeként csökkenhet menekülteket befogadó táborok túlzsúfoltsága, emberibb körülményeket lehet biztosítani a hazájukból menekülni kénytelenek számára. Ehhez azonban szükség van a megfelelő politikai akaratra is; államokon átnyúló együttműködésre, a migrációs adatok megosztására és a döntésben illetve a feladatokban való szerepvállalásban történő közös fellépésre.

Fontos feladat emellett az adatok védelmének biztosítása. A nem megfelelően őrzött információ kiszivárgása célzott erőszakhoz vezethet a populizmus irányába hajló emberek között, melynek kezelése szintén komoly terheket ró az érintett államok vezetésére és erőforrásainak elosztására.

A politikai akarat hiánya mellett az anyagi erőforrások szűkössége is gátolja a prediktív analitikai eszközök átfogó használatát. Tavaly júniusban például az adattudománnyal foglalkozó Data for Democracy nevű kezdeményezés elnyert egy ENSZ-támogatta pályázatot, melyben a belső menekültek számának és elhelyezkedésüknek megbecslése volt a feladat. A gépi tanulás és a hatalmas mennyiségű online adat alkalmazása kapcsán vihette sikerre projektjét a kezdeményezés.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a sikerhez nagy mértékben hozzájárult az is, hogy a projektben részt vevők önkéntes alapon, fizetés nélkül tevékenykedtek, a költségek alacsonyan tartása érdekében. Szintén észben tartandó, hogy a prediktív analitikai eszközök nem varázseszközök, nem képesek megoldani a kiváltó konfliktusokat, csak azok hatásainak mérséklésében nyújthatnak segítséget.