Uniós keretből bővítheti adatközpont-hálózatát az egyik legnagyobb uniós felhőszolgáltató. A francia OVHcloudnak, amelynek tavaly márciusban két csarnoka is leégett egy strasbourgi létesítményében, az Európai Beruházási Bank (EIB – European Investment Bank) biztosít 200 millió eurós hitelkeretet, amelyet csak új adatközpontok építésére lehet fordítani.

Az EIB a finanszírozási megállapodásról kiadott közleményében úgy fogalmaz, hogy a 200 millió eurós hitelkeret a bank eltökélt szándékát mutatja, hogy aktívan támogassa a digitális piac európai szereplőit – összhangban az EU technológiai szuverenitását célzó stratégiájával. Mint a The Register írja, állítólag ez az első eset, hogy az EU befektetési bankja, amely a tagállamok állami tulajdonában van, felhőszolgáltató vállalatnak nyújt fejlesztési finanszírozást.

A közlemény szerint az OVHcloud a finanszírozásért cserébe vállalja, hogy 2024 végéig 15 új adatközpontot nyit, ebből 10-et az Unió területén. A többi azonban az Unión kívüli terjeszkedését szolgálná. Az OVHcloud vezérigazgatója, Michel Paulin szerint ezzel a forrással gyorsabban, magasabb szinten és erősebben népszerűsítik "az európai értékeinket tiszteletben tartó felhőt".

Nem csak építkeznek: a célzott hitel egy részét kutatás-fejlesztésre fordítják, például nagy sűrűségű tárolási megoldásokon, új hűtési technológiákon dolgoznak. Utóbbi igencsak érzékeny pontja a vállalatnak: a strasbourgi adatközponttűz vizsgálata kiderítette: a létesítményben nem volt például automatikus tűzoltórendszer.

Az a bizonyos digitális szuverenitás

Az EIB is azt hangsúlyozta, hogy a támogatással erősítik az Európai Unió autonómiáját egy stratégiai területen. (A felhő ugyanis a gazdasági és társadalmi életünk minden területének digitalizációjának alapvető építőköve – idézte a közlemény a bank vezérigazgatóját, Ambroise Fayolle-t.) Ambiciózus tervekből nincs hiány. Többségükben az EIB-nek is lesz szerepe a finanszírozási oldalon.

Másfél hete született megállapodás, hogy az Unió a 2023–2027 közötti időszakban 2,4 milliárd eurót fordít egy kommunikációs műholdrendszer, az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) kiépítésére. Igaz, ennek végső szövegét majd még az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is el kell fogadnia, de ha beindul a fejlesztés, akkor a forrásokat részben az EIB-nek kell biztosítania. Ugyanilyen finanszírozási szerepe lesz majd az EU-s Chips Act végrehajtásában, amely épp a napokban került közelebb a megvalósuláshoz, miután találtak rá 43 milliárd euró forrást.

Az persze kérdés, hogy ezek a források mire lesznek elegendőek azokkal a globális amerikai szereplőkkel szemben, melyek két évtizede folyamatosan döntik a pénzt saját felhőjükbe. Becslések szerint a három nagy (Amazon, Google, Microsoft) együttesen és eddig közel 300 milliárd dollárt költött felhős kapacitásai kiépítésére.

Ez a hatalmas és folyamatos beruházás az európai piac erőviszonyait is meghatározza: az EU felhőpiacának háromnegyedét a három amerikai big tech cég uralja.