A közelmúltban bemutatták az Európai Unió digitális stratégiáját, melynek legfőbb célkitűzése a EU technológiai szuverenitásának biztosítása. De mennyibe kerülne?

Amikor bemutatták az Európai Unió digitális stratégiáját, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen véleménycikkben fejtette ki a stratégia célkitűzéseit. Mint írta, a stratégia legfőbb célja a "technológiai szuverenitás” megteremtése.

A német kormány meghirdette az ehhez illeszkedő házi programját. A Gaia-X néven emlegetett mesterterv egy olyan, nyílt gaiaszabványokon alapuló páneurópai felhőszolgáltatás-hálózat kiépítését célozza, amely valós alternatívája a globális, de alapvetően amerikai központú szolgáltatóknak.

A globalizáció veszélyei

Mint arra a német Computerwoche-ban elemzők felhívják a figyelmet, a technológiai szuverenitás sokkal bonyolultabb annál, hogy kizárják-e a Huaweit az európai 5G-fejlesztésekből. A globális piacokon egyes techcégek túl nagy térnyerésének minden területen nagyon nagyok a kockázatai. A felhőszolgáltatásoknál az Amazon, a Google és a Microsoft szinte megkerülhetetlenek, ellensúlyuk pedig legfeljebb Kínában látszik, ami nem igazán vonzó Európának.

A kockázatok jól láthatók. Amikor például Donald Trump elnöki rendelettel embargó alá vonta Venezuelát, az Adobe elzárta szolgáltatását az ottani Creative Cloud-felhasználók elől, akiknek pár napjuk volt arra, hogy letölthessék adataikat az Adobe felhőjéből. De hasonló helyzetbe került a Huawei is: szinte egyik napról a másikra veszítette el az Androidot. Európa is kerülhet ilyen helyzetbe, így érthető törekvése a technológiai szuverenitásra, csak azt nem tudni, mennyibe kerülne.

Ez a szuverenitás leginkább a felhőn keresztül értelmezhető. Az európai vállalkozások nagy ütemben költöznek be a három nagy szolgáltató adatközpontjaiba, így a felhő egyre inkább kritikus alapinfrastruktúrává válik. (Korábban a globális pénzügyi rendszerek kapcsán foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel.)

Azt tudjuk, hogy más mennyit költött rá

A stratégiához pontos végrehajtási terv, valamint pénz kell. Sok pénz. A német Gaia-X kapcsán az indulásnál millió eurókban gondolkodnak, igaz a milliók nagyságrendje két számjegyű, és több mint 60 cég állna mögé.

De nézzük a másik oldalt! Az Amazon, a Google és a Microsoft a globális felhős piac 57 százalékát birtokolja. A három cég az ezredforduló óta nagyjából 270 milliárd dollárt fektetett be (nem csak a felhőbe), ebből az elmúlt két évben 116 milliárdot költöttek el. Csak 2018-ban 69 milliárd dollárt tett ki az együttes CAPEX-ük, aminek 62 százalékát a felhőre költötték. Ők hajtják a komponenspiacot is. A McKinsey szerint a világ hét legnagyobb adatszolgáltatójának költése adja a teljes vállalati komponenspiac (CPU, memória, merevlemez stb.) közel felét. És akkor még csak a hardvernél tartunk.

Mert a nagyok a szolgáltatások bővítésére is sokat költenek. Az Amazon évente mintegy kétezer új funkciót jelent be, de hasonló tempóban fejleszt a két konkurense is. Különösen aktívak a mesterséges intelligencia, a big data és a kvantumtechnológia területén. Nincs olyan ma létező felhős funkció, amit bármelyikük ne tudna biztosítani ügyfeleinek. Az ügyfeleket pedig a piac kényszeríti is ezek használatára, mert ha nem csatlakoznak, lemaradnak, képtelenek lesznek követni a digitalizálódó ipar gyors innovációs ciklusait.

Ezzel kellene felvennie a versenyt Európai Uniónak.

A jogi szabályozás és nyílt szabványok segíthetnek

A szakértők szerint utópisztikus egy alternatív európai felhőszolgáltatási hálózat kiépítése. Helyette a szabályzáson, a nyílt szabványokon és a tudatos felhőhasználaton keresztül lehet biztosítani az európai szuverenitást.

A szabályozásnak az a feladata, hogy rákényszerítse a globális szolgáltatásokra, hogy olyan keretet biztosítsanak az EU-s ügyfeleknek, amely minimalizálja az erős függőség kialakulásának kockázatát. A nehézség itt abban van, hogy a szabályozásnak egyben az innovációt is segíteni kell az európai versenyképesség növeléséhez. Ezt a két igényt korábban nem mindig sikerült összhangba hozni.

Mivel a páneurópai felhőhálózat egyelőre nem reális, inkább olyan vészhelyzeti hozzáférés biztosítását kell megkövetelni a globális szolgáltatóktól, amelyek kritikus helyzetben ellenőrzési jogot biztosítanak az adott szolgáltatás fölött az illetékes európai vagy nemzeti intézményeknek. Ehhez a szakértők szerint közös európai fellépés kell.

A vállalatok teendői ezen túl, hogy körültekintően kötnek szerződést a felhős szolgáltatóval. Például a globális szolgáltatók uniós vagy az adott országban működő partnerével állapodnak meg, amelyre vonatkoznak az EU-s/helyi megfelelési vagy biztonsági szabályozók. (Egyedi feltételeket általában csak bizonyos méret fölött lehet kialkudni a szolgáltatóktól.)

Növeli a vállalatok függetlenségét, ha multicloud és/vagy hibrid felhős környezetet alakítanak ki. Ilyen infrastruktúrával a változásokra is gyorsabban reagálhatnak a munkaterhelés rugalmas elosztásával. Persze egy ilyen rendszer felépítése és üzemeltetése jóval bonyolultabb, mintha egy szolgáltatóval állapodtak volna meg.

Végül, de nem utolsósorban érdemes megfontolni a nyílt forráskódú megoldások használatát (Kubernetes, OpenShift Origin, CloudFoundry, PostgreSQL adatbázis, Tomcat alkalmazáskiszolgáló, big datához Hadoop és Spark stb.).

Cloud & big data

Bug bounty programot hirdetett a legaktívabb hekkercsoport

Nem ismert sérülékenységek felfedezéséért általában az érintett cégek szoktak fizetni biztonsági szakembereknek. Ebben az esetben viszont egy bűnözői csoport ajánlott díjazást azoknak, akik hajlandók velük együttműködni.
 
Éltek már vissza a bankkártyaadataival? Ha nem, akkor azt nagy valószínűséggel egy csalásfelderítő rendszernek köszönheti.

a melléklet támogatója a Balasys

A Világgazdasági Fórum figyelmeztetése szerint jelentős szakadék tátong a C-szintű vezetők és az információbiztonságért felelős részlegek helyzetértékelése között.

A járvány üzleti vezetőt csinált a CIO-kból

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.