Javában alakul a konszenzus az európai félvezetőgyártó-ipar újjáélesztését célzó program finanszírozásához. Ebben a legújabb állomás, hogy EU nagykövetei a héten egyhangúlag támogatták azt a megállapodást, amely 43 milliárd eurót szabadít fel a kutatás-fejlesztés fellendítésére és az európai gazdaságok önellátásának erősítésére. Az uniós miniszterek legközelebb december 1-jén üléseznek a Versenyképességi Tanácsban, a mostani megállapodásnak pedig a jövő év elején még az Európai Parlamenten is át kell mennie. A csiptörvényként (Chips Act) hivatkozott tervezet fő célja, hogy javítsa Európa versenyképességét és ellenállóképességét a félvezetőipari technológiák területén, és az Európai Unió jelenlegi piaci részesedését már 2030-ig 20 százalékosra növelje a globális félvezetőgyártásban.

A megállapodás megszületésének fő akadálya az lenne, hogy ténylegesen honnan származik majd a finanszírozás. Az EU soros elnökségét betöltő cseh kormány például a beszámolók szerint visszavont egy 400 millió euró átcsoportosítására irányuló javaslatot az Unió fő kutatás- és innovációfinanszírozási programjából (Horizont Európa), a kisebb uniós országok pedig általában amiatt tiltakoztak, hogy az ilyen megállapodások a nagy, bejáratott iparágakkal rendelkező gazdaságoknak előnyösek. (Egyelőre úgy fest, igazuk is lesz.) A megállapodásban egyébként a korábbiakhoz képest változtatást jelent, hogy a félvezetőipari termékek szélesebb skálájára engedélyezne támogatásokat ahelyett, hogy a legfejlettebb technológiákat részesítené előnyben.

Lehet, hogy ez így is kevés lesz

Ez utóbbi azon a felismerésen alapszik, amelyik már az amerikai támogatási program (CHIPS Act) kapcsán is felmerült: nevezetesen, hogy az ellátási láncokat sújtó problémák sokszor nem a csúcstechnológia, hanem a hétköznapibb alkatrészek, például töltésvezérlő áramkörök hiánya miatt lépnek fel. A holland NXP Semiconductors vezetője ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az EU által elkülönített támogatás simán kevés lesz: szerinte ahhoz, hogy elérjék a 2030-ra ütemezett célokat, az európai gyártóknak nem 43, hanem 500 milliárd eurónyi befektetésre lenne szükségük. Ez akkor is durva különbség, ha már szó van például az EU és az USA lépéseinek összehangolásáról is a támogatási verseny elkerülésének érdekében.

Ide tartozik, hogy egyes csipgyártók már korábban bejelentették új európai létesítmények finanszírozását. Az Intel tavaly ősszel közölte, hogy a következő évtizedben az Európai Bizottság 2030 Digital Compass tervezetével összhangban 80 milliárd eurót fordítana tíz európai félvezetőgyár felépítésére. A beruházás első hullámában lennének a németországi Magdeburgban létesített üzemek, amelyekre 17 milliárd eurót szánnak, és elsősorban az ottani autóipart szolgálná ki a 2 nanométeres technológiát is alkalmazó, élvonalbeli csipekkel. Az iparági szereplők közül legutóbb az Infineon jelentette be, hogy a megfelelő állami szerepvállalás mellett 5 milliárd euróért építene egy gyárat Drezdában az ipari alkalmazásba szánt félvezetők előállítására.