Ukrajnába utazott a Nikkei két munkatársa, hogy a helyszínen tapasztalja meg, hogyan alakítja át a modern hadviselést a technológia. Már nem igaz az a harctéri bölcsesség, hogy az győz, aki több nehézfegyvert tud bevetni. Legalább annyira fontosak a legmodernebb infokommunikációs technológiák, mint a modern harckocsik, vonták le a következtetést.

Az, hogy a két ország között kiberháború folyik, már Ukrajna lerohanása előtt is tudható volt. Persze 2022. február 24-e óta ezen a fronton is élénkebbé váltak a harci cselekmények. Mindkét fél részéről rendszeresek lettek például a DDoS-támadások. Az ukrán önkéntes "kiberhadseregnek" már mintegy 160 ezer regisztrált felhasználója van a Telegramon, és kifejlesztettek egy olyan eszközt is, lényegében egy mobilos appot, amellyel a csatlakozó magánszemélyek okostelefonjaikkal idíthatnak támadásokat kijelölt oroszországi célpontok ellen.

Ennél kifinomultabb eszközökkel operál az Ukrán Kiberszövetség néven futó csoport, amely elsősorban kiberkémkedésre szakosodott. Állítólag az orosz szövetségi biztonsági szolgálat, az FSZB megfigyelőhálózatába is bejutottak.

Az újságírók meglátogattak Kijev külvárosában egy dróntesztpályát, ahol épp az egyik Shoolika típusú támadó drónját tesztelte a Skylab nevű fejlesztő cég. A drón 200 méter magasságból dobott földi célpontokra harckocsielhárító bombákat. És hogy miért fontosak a drónok? Mint egy katonai szakértő mondta, nélkülük sokkal nagyobb vérveszteséget okoznának a harcok. Az ukrán hadsereg által megsemmisített orosz harckocsik felével például drónok végeztek.

Hasonlóképpen a technológia primátusát igazolja egy magánkezdeményezésre indított honlap, a DeepState Map, amit a háború eseményeit követő magyar olvasók is ismerhetnek. Roman Pohorilyi tavaly elindított honlapja az OSI (open-source intelligence) eszköztárával, az interneten található nyilvános információk gyűjtésével és elemzésével térképezi fel (szó szerint) a harctéri eseményeket. Már az ukrán hadsereg is támaszkodik (sőt más országok kormányzati szervei is) az oldal elemzéseire.

Modern technológiák éles tesztpályája

Voltaképpen minden háború egyfajta éles tesztje is azoknak a technológiának, melyeket a hadseregek aktuális szükségletei hívnak életre, és amelyek jó esetben későb megtalálják a helyüket a polgári életben. A tényleges harcok során felgyorsult például a drónok észrevétlenségét lehetővé tevő zavaró technológiák fejlődése. Az ukrán hadsereg idén nyáron megkezdte a kartonpapírból készült drónok bevetését is. Augusztus végén ezekkel sikerült megrongálni egy orosz légibázison több vadászgépet. A sors különös fintora, hogy a 3 kg hasznos teherrel 100 km-nél nagyobb hatótávolságú drónokat egy ausztrál cég eredetileg vérzsákok szállítására tervezte.

Szerencsére a drónoknak nemcsak a csapásmérő, hanem a béketeremtő képességei is javulnak. A kanadai Draganfly drónjai például aknamentesítést végeznek a felszabadított területeken.

A vérrel szerzett műhelytitkokat mindenki szeretné megismerni. A Nikkei szerint több ország kormánya és védelmi vállalata küldött szakértőket Kijevbe, hogy információkat szerezzenek valós harctéri tapasztalatokról. A hatás egyébként már most is érzékelhető: Japán elkezdte felkészíteni radarrendszerét a kartondrónok észlelésére, a német légierő védelmi képességeit, a magyar légvédelem pedig a felkészültségét javítaná drónok segítségével.

A Nikkei ukrajnai riportját itt éri el.