A magyar légvédelem is drónokkal erősítené védelmi képességeit. A honvédség ún. nullponti lőterén mutatták be azt a magyar fejlesztésű, pilóta nélküli repülőgépet (UAV, unmanned aerial vehicle), melyet a Magyar Honvédség Modernizációs Intézete megrendelésére a Rotors & Cams Zrt. a műrepülőket és repülőgép-alkatrészeket, szerkezeti elemeket gyártó Genevation Aircraft Kft.-vel és a speciális mérnöki szolgáltatásokat is nyújtó HunMech Kft.-vel közösen fejleszt.

A ProTAR nevű intelligens gépek felszállótömege 65 kilogramm, sebessége eléri az 500 km/h-t. Maximális repülési magassága 6000 méter, és mintegy 60 percet képes a levegőben maradni. Kommunikációs hatótávolsága 75 km.

A drónt egy katapultszerű elektromos kilövőállásról (ez szintén magyar fejlesztés) kell indítani. Ez mintegy 100 km/h sebességgel lövi ki a ProTAR-okat, és kétpercenként képes újabb drón a levegőbe juttatni.

Úgy gyakorolhat a légvédelem, mint egy éles bevetésen

A drón bemutatójáról kiadott közlemény hangsúlyozza: a fejlesztés a világpiacon egyedülálló módon képes kötelékrepülésre. Ez azért fontos, mert így szinte tökéletesen szimulálható egy repülőgéprajjal végrehajtott támadás. A drónok ugyanis arra fognak szolgálni, hogy a légvédelmi rakétarendszerek éles és gyakorló lövészetein célpontként szolgáljanak: az légvédelmi egységnek a drónokat kell a rakétákkal eltalálniuk. Segítségükkel többféle készültségi helyzet is szimulálható anélkül, hogy a gyakorlatokhoz a légierő nagy értékű repülőgépeit használni. Ez jelentősen csökkenti a légvédelmi gyakorlatok anyagi- és emberi kockázatait, valamint költségét.

Ezért fontos a kötelékrepülési képesség is: a ProTAR drónok ugyanúgy viselkednek repülés közben, mint egy vadászrepülőraj. Mint korábban foglalkoztunk vele, a kötelékrepülésre képes katonai drónok fejlesztése világszerte előtérbe került. Több ország légi ereje szeretne olyan UAV-okat fejlesztetni, amelyek például nem csak rombolásra (kamikaze drónok) vagy mint a ProTAR, vadászgéprajok szimulálására alkalmas, hanem arra is, hogy harci gépeket támogassanak. Utóbbinak azonban jelentős kockázatai vannak. Mint a német hadsereg fejlesztési tervei kapcsán írtuk, száz százalékosan garantálni kell például, hogy például egy vadászgépet kísérő, magas fokú autonómiával működő drónraj ne csúszhasson ki az irányítás alól.