Japán jogi szakértők szerint egy ottani étterem weboldalával kapcsolatos trösztellenes ügy megváltoztathatja a nagy internetes platformok tevékenységét az országban, amennyiben a bíróság a továbbiakban kikényszerítheti, hogy az érintett cégek indokolt esetben betekintést engedjenek különféle algoritmusaik titkos működésébe. Ennek előzménye, hogy a múlt hónapban a tokiói bíróság a Hanryumura nevű BBQ-étteremlánc javára döntött a Kakaku.com online médiavállalat ellen, amelyik Japán legnagyobb étterem-értékelő platformját, a Tabelog.com-ot is üzemelteti.

A Hanryumura a beszámolók alapján sikeresen bizonyította, hogy a Kakaku.com megváltoztatta a felhasználói értékelések számítási módját, ami negatívan befolyásolta az étteremlánc értékesítéseit. A szolgáltatót ezért 38,4 millió jen (több mint 110 millió forint) kártérítés megfizetésére kötelezték "előnyös tárgyalási pozícióval való visszaélése miatt", bár az ítélet még nem jogerős, és az internetes cég fellebbezett a döntés ellen. Az esetről szóló riportok viszont sorra idézik a japán jogászokat, akik úgy látják, hogy a dolognak így is messzemenő következményei lehetnek.

A bíróság ugyanis az ügy során arra kötelezte a Kakaku.com-ot, hogy tárja fel egyes algoritmusainak pontos működését. Bár azt az étteremláncnak sem engedték meg, hogy nyilvánosságra hozza, milyen információkhoz jutott hozzá, a döntés ritka precedenst teremt. Az online platformok alapértelmezett módon ragaszkodnak hozzá, hogy technológiájukat üzleti titokként kell kezelni, de világszerte egyre több vállalkozás panaszkodik rá, hogy az algoritmusok apró és nem feltétlenül bejelentett változtatásai is súlyos negatív következményekkel járhatnak az üzletükre nézve.

Ha nagyon lassan is, de szorul a hurok

Ezt az álláspontot sok szabályozó is kezdi a magáévá tenni, de a japán versenyjogban még nem nagyon akadt olyan bírósági döntés, amely előírta volna a digitális platformoknak az ilyen szintű betekintés biztosítását, hogy az akár évekig húzódó pereskedés végén kénytelenek legyenek elmagyarázni rendszereik működését a felpereseknek. A Hanryumura jogi képviselője mindenesetre úttörőnek nevezte a bíróság trösztellenes ítéletét a nagy technológiai szolgáltatók által önkényesen manipulált algoritmusok és a mesterséges intelligencia korában.

A jelek szerint a techcégek pozíciója egyre kevésbé lesz tartható: erre utal mások mellett az Európai Unió 2020-as szabályozása, amely már előírja, hogy a platformszolgáltatóknak több információt kell nyújtaniuk a vállalkozásoknak a rangsoroló algoritmusok üzemeltetéséről. (Az Európai Parlament éppen most szavazta meg az EU digitális piacának új játékszabályait, amelyeket részletesebben itt mutattunk be.) Japánban tavaly vezették be a digitális platformok átláthatóságát és tisztességességes működését célzó törvényt, amelyik az európai szabályozáshoz hasonló kötelezettségeket fogalmaz meg elsősorban az Amazon Japan, a Rakuten, a Yahoo Japan, az Apple és a Google számára.

Törvények tehát már vannak, és mostantól arra is van példa, hogy egy piaci szereplőt valamilyen konkrét algoritmus használata miatt szankcionáltak, és nem csak azért, mert nem tudta vagy akarta cáfolni az ellene felhozott vádakat. Ez a szakértők szerint még több olyan keresethez fog vezetni, amelyben megkérdőjelezik majd az ajánlási rendszerek és más modellek megfelelőségét a trösztellenes törvényeknek. A Facebook, a Google vagy az Amazon japán üzlete egyébként nem fűzött hozzá semmit a bíróság döntéséhez arra hivatkozva, hogy nem szokták más vállalkozások peres ügyeit kommentálni.