Miközben az amerikai FTC éppen az MI kifejezés marketing célú túlhasználatától igyekszik eltántorítani a cégeket, egy nemrégiben publikált kutatás máris újabb buzzworddel szeretné frissíteni az informatika és a tudományos világ palettáját. A Frontiers szaklapban megjelent értekezés középpontjában az organoid intelligencia (OI) áll, amely a szerzők szerint új fejezetet nyithat a bioszámítástechnika területén.

A John Hopkins Egyetem munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsapat olyan mesterségesen tenyésztett, egymáshoz kapcsolt idegsejtekben gondolkodik, amelyek egy megfelelő interfész segítségével számítógépes rendszerekhez, algoritmusokhoz kapcsolódva a jelenleginél sokkal komolyabb eredményeket érhetnének el.

Az elgondolás alapját az adja, hogy miközben a csipgyártók már ma is azzal szembesülnek, hogy nem szinte lehetetlen adott felületre még több tranzisztort összezsúfolni, addig koponyánk egy egészen más szintet képvisel. Becslések szerint egy átlagos emberi agyban nagyjából 100 milliárd idegsejt van, amelyek bő 1000 kapcsolódási ponton keresztül állnak összeköttetésben egymással. Ez a csodálatosan megalkotott és még mindig nem minden részletében megértett biológiai rendszer akár 2500 terabjtnyi információ eltárolására is képes.

A kutatócsapat vezetője a Motherboardnak nyilatkozva elmondta, hogy az általuk megálmodott megoldással a laboratóriumi körülmények között (in vitro, azaz Petri-csészében) tenyésztett organoidokkal az agy olyan kulcsfontosságú funkcióit lehet majd utánozni, mint amilyen a tanulás és az emlékek előhívása, azaz a memória. Így mindez - a már említett interfész segítségével - tulajdonképpen biológiai hardverként működne, amely idővel sokkal hatékonyabban láthat el olyan feladatokat, amelyeket jelenleg a hagyományos számítástechnika eszköztárával, számítógépeken futó algoritmusokkal végzünk.

Nem ma kezdték

Jóllehet a fentiek nem holnap fognak megvalósulni, de azért messze nem egy hirtelen kipattant, homályba vesző tudományos ötletcsíráról van szó. A mostani kutatócsapat nagyrészt ugyanis átfedésben van azzal a gárdával, akiknek két évvel ezelőtt már sikerült megtanítani az ősrégi Pong videójátékot egy mesterségesen tenyésztett biológiai neuronhálózatnak.

Amennyiben sikerül a kijelölt úton továbbhaladni, az a tanulmány készítői szerint nem csupán a számítástechnika alapvető eszköztárát alakíthatja át, de jelentős áttöréseket eredményezhet az orvostudományban és a gyógyszerkutatásban is.