Különös ügyben kellett döntést hoznia az IP-címek és a tartománynevek elosztását felügyelő nonprofit szervezetnek. Az Amazon - amúgy teljesen érthető módon - régóta szeretné magáénak tudni a .amazon felső szintű domént, ám - nem kevésbé érthető módon - ez ellen legalább ennyi ideje tiltakoznak azok a dél-amerikai országok, amelyeken keresztül folyik és "táplálkozik" az Amazonas. Múlt héten zöld utat kapott az amerikai óriásvállalat, a térség képviselői pedig azonnal felcsavarták az ellenállás lángját.

Pénz beszél

Az Amazon 2012-ben indította be a doménszerzési projektjét, ám a szituáció kényességét jól mutatja, hogy az ICANN csak mostanra tudott dönteni az ügyben. A korábban (amerikai) kormányzati felügyelet álló, de elviekben már sok éve függetlenül működő szervezet elindította a folyamatot, ami egy 30 napos véleményezési időszakot követően a domén birtokbavételéhez fut ki.

A hír hallattán az Amazonas vízgyűjtőjén fekvő országok, köztük Peru, Kolumbia, Equador és Bolívia elnökei egy hétvégén tartott közös találkozón felháborodott nyilatkozatokat adtak. Az angolul ugyanúgy írt folyó nevét ugyanis szerintük nem lenne szabad egy üzleti célok vezérelte társaság kezébe adni. Monopolhelyzetbe hozva ezzel a vállalatot a domén felhasználásával kapcsolatban. A négy vezető egyesített erővel igyekszik megvédeni a régiót az internet "nem megfelelő irányításától". A találkozón nem jelen lévő brazil kormányzat szintén nemtetszésének adott hangott.

A politikusok az ügy kapcsán felidézték, hogy a latin-amerikai és karibi országok már 2013-ban megállapodtak abban, hogy elutasítják az Amazon, vagy más földrajzi, történelmi, természeti, kulturális elnevezés használatát a régió országainak beleegyezése nélkül.

Nem az első eset

A felső szintű domének kiosztása kapcsán nem ez az első ügy, ami miatt országok mentek szembe az ICANN döntésével. 2014-ben az verte ki a franciáknál a biztosítékot, hogy az akkor még az amerikai kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt működő nonprofit szervezet elhatározta, hogy bevezeti a .vin és .wine doméneket is. Franciaország problémája ezzel az volt, hogy így lehetősége nyílik más országokban tevékenykedő cégeknek arra, hogy a francia tájegységekhez kötött termékek nevével megegyező internetcímek alatt áruljanak nem onnan származó nedűket. Példaként a champagne.wine címet említik, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Franciaország mellett akkor Spanyolország és az Egyesült Királyság is jelezte a szervezetnek, hogy addig ne indítsa el a regisztrációt, amíg nem sikerül megfelelő biztosítékot találni arra, hogy a tájegységekhez kötődő termékek élvezte különleges jogok nem sérülnek.

Amúgy maga az ICANN saját háza táján sem áll a helyzet magaslatán, mivel a klasszikus Whois protokoll és a GDPR ütközését annyira régóta nem képes megoldani a szervezet, hogy legutóbb már a Egyesült Államok kormányának kellett rápírítani a brexithez hasonló tragikomédiát előadó vezetőségre.