Teljesen elfoglalhatja az európai piacot a három legnépszerűbb digitális hangasszisztens, az Amazon Alexa, az Apple Siri és a Goggle Assistant, és ez leállíthatja a versenyt. Az Európai Bizottság (EB) közel egy évi vizsgálat után jutott erre a megállapításra, írta a Reuters. A vizsgálat nagyon is időszerű: egyrészt az Alexa, a Siri és a Google Assistant a legnépszerűbb hangsegédeszközök Európában, másrészt a Statista adatai szerint a globális piac még az évtized közepe előtt megduplázódhat. 2020-ig összesen 4,2 milliárd ilyen típusú eszközt értékesítettek, de 2024-re ez a szám 8,4 milliárdra nőhet. Ráadásul ennek a piacnak nagyon sok leágazása van a digitális közszolgáltatásoktól az okosotthonon át akár az autóiparig.

Margrethe Vestager európai versenybiztos a jelentés ismertetésekor külön kihangsúlyozta, hogy a Bizottság aggodalmát sokan osztják Európában (a jelentéshez megkérdeztek több mint 200 vállalatot is). Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mindezek nyomán indítanak-e monopóliumellenes vizsgálatot a három legnagyobb szereplő ellen. Erről Vestager szerint a most indult és szeptember elsejéig tartó nyilvános konzultáció tapasztalatait is feldolgozó záró jelentés elkészültekor, 2022 első felében születhet döntés.

Néhány kritikus pontot már most lehet tudni

A versenyjogi EU-biztos négy pontot emelt ki, amit a három "A" (Alphabet, Amazon, Apple) gyakorlatában versenyjogi szempontból a Bizottság aggályosnak vél, és a megkérdezett piaci szereplők is problémásnak találtak.

– Megkérdőjelezhető a három vállalat árukapcsolási gyakorlata: kizárólagosságot kérnek az eszközök gyártótól, hogy megakadályozzák második hangasszisztens telepítését egy eszközre.

– Fontos kérdés, hogy az eszközök alapértelmezett beállításai lehetővé teszik-e (általában nem) harmadék fél hasonló szolgáltatásainak, szoftvereinek a népszerűsítését. Az Android és a Google Search összekapcsolásával is hasonló problémája volt az EB-nek, ami most megoldódni látszik. Ám míg az általános keresőmotorok piacán egyelőre messze a Google-é a leghatékonyabb, ezért valószínűleg könnyebben is engedett a nyomásnak, a digitális hangasszisztensek piaca kiegyenlítettebb. Az európai piacot lényegében a kezdetektől letartolta a három "A", egyedül az okosotthon rendszerek piacába tudnak beleszólni más versenyzők (LG, Samsung stb.).

– A harmadik kritikus pont az adatmonopólium. A digitális hangasszisztensek és az okoseszközök szolgáltatóinak a kezében hihetetlen mennyiségű adat összpontosul. Már ezek kezelése is számtalan problémát felvet (lásd pl. az EU-s GDPR és a Cloud Act egymásnak feszülését, a Gaia-X projekt törekvéseit stb.).

– A negyedik kifogás az eszközök közötti interoperabilitás hiánya. Ez utóbbi például erősen leszűkíti az okosotthon-eszközök piacára beszálló cégek lehetőségeit: vagy kimaradnak, vagy elfogadják a nagyok játékszabályait.

Vestager szerint proaktívan kellene lépni a szabályozásban, ezért javasolni fogja, hogy már jövőre módosítsa az EU a digitális piacokról szóló szabályokat.

Egyelőre csak az Amazon cáfolt

A Vestager által felsorolt kifogásokra a három cég közül egyelőre csak az Amazon reagált. A vállalat szóvivője szerint ez a piac nagyon is nyílt. Az Alexa több mint 140 ezer okosotthon-termékkel kompatibilis. Emellett a vállalat külön is segíti, hogy az eszközgyártók minél könnyebben integrálhassák az Alexát saját termékeikbe. A cég felemlegette a 2019-ben létrehozott iparági szövetséget, a Voice Interoperability Initiative-ot, amihez eddig 80 vállalat csatlakozott, köztük az Intel, a Facebook vagy a Sony. A kezdeményezés célja, hogy egy eszközre több hangasszisztenst is lehessen telepíteni. A dolog szépséghibája, hogy a legfontosabb riválisokat, az Apple-t, a Google-t és a Samsungot továbbra sem sikerült megnyerni.