A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos blogján közzétett előrejelzés szerint a mesterséges intelligencia fejlődése a munkahelyek 40 százalékát érinti világszerte. Az IMF vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva bejegyzésében ismerteti azt az elemzést, amelyben a szervezet munkatársai az MI lehetséges hatásait vizsgálták a globális munkaerőpiacra gyakorolt lehetséges hatását. Ebben sokadszorra is megerősítik, hogy az egyes beosztásokat nem feltétlenül kiváltja, hanem sok esetben inkább kiegészíti majd a mesterséges intelligencia, a változás azonban a korábbi technológiai ugrásokkal ellentétben most már nem csak a rutinszerű feladatokat, hanem a magas képzettséget igénylő munkákat is érinti.

Ebből következik az is, hogy a fejlett gazdaságoknak a globális átlagnál magasabb kockázatokkal kell szembenézniük, bár arra is több lehetőségük lesz, hogy kiaknázzák az MI-megoldások előnyeit. Az IMF szerint az ilyen országokban a munkahelyek kitettségének aránya a 60 százalékot is elérheti, ezeknek pedig a fele profitálhat a mesterséges intelligencia termelékenységre gyakorolt pozitív hatásaiból. A feldatok másik felében viszont az MI-alkalmazások ténylegesen átvehetik az emberi dolgozók helyét, ami értelemszerűen csökkentheti a munkaerő iránti keresletet, közvetve pedig alacsonyabb bérekhez és munkaerő-felvételhez vezethet – szélsőséges esetekben az ilyen munkák egy része akár el is tűnhet.

Csak annyi biztos, hogy gondok lesznek

A feltörekvő piacok és a legalacsonyabb jövedelmű országok rendre 40, illetve 26 százalékos kitettsége azt jelenti, hogy arrafelé kevesebb azonnal hatás várható. Ugyanakkor nem is annyira rendelkeznek a mesterséges intelligencia előnyeinek kihasználásához szükséges infrastruktúrával és képzett munkaerővel, így a technológiai fejlődés hosszabb távon mégis növelheti az egyes nemzetek közötti egyenlőtlenséget. Georgieva mindezek kapcsán felszólította a döntéshozókat, hogy próbálják meg elejét venni a mesterséges intelligencia által keltett aránytalanságoknak és társadalmi feszültségeknek, például vezessenek be "átfogó szociális védőhálót" és kínáljanak átképzéseket a kiszolgáltatott munkavállalóknak.

Az IMF nincs egyedül az erre vonatkozó figyelmeztetéssel: a piackutatók is több száz millió millió munkahely felforgatását jósolják, illetve arról is egyre többet hallani, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti majd a technikai készségek jelentőségét, egyre magasabbra értékelve a soft skilleket. Az Európai Központi Bank novemberben közzétett elemzése eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI-technológiák jobban kitett területeken éppenséggel még növekedhet is a foglalkoztatás, ez azonban nem jelenti, hogy az új fejlesztések a nagyobb egyenlőség és jólét irányába mutatnak – a munkaerőpiaci nyomás csökkenése ugyanis általában a bérek csökkenéséhez vezet, ami ezúttal a képzett munkavállalókat is érinti.